Az új trend a horrorfilmek és az akciófilmek világában, hogy kevesebb a vér, a rémisztgetés és a lövöldözés, több a léketani rezdülés.
Sokan meglepődtek azon, hogy a dán A látogatás című horrorfilmet a bemutató után ilyen rövid idővel feldolgozzák az amerikai filmesek, és rögtön meg is indult a találgatás, hogy talán valami különlegességgel állnak elő a Szádra ne vedd című filmben, amelyet szeptember 12-től vetítenek a hazai mozik.
James McAvoy, a Szádra ne vedd főszereplője annyit már elárult, hogy filmje kevésbé lesz durva, mint az eredeti, mert nem a véres kegyetlenkedésre, hanem a lélektani motivációkra koncentráltak. – írja sajtóközleményében az UIP Duna Film.
Ez egybecseng a mostanában kibontakozó trenddel, amelynek jegyében a horrorfilmek egy része inkább a lelki rezdüléseket helyezi a középpontba.
A ScreenRant erre hozza fel példaként a Hang nélkül-franchise-t, ahol az idegen lények inváziója csak eszköz arra, hogy megmutassák, hogyan küzd egy család, illetve az utolsó részben egy áttétes rákos lány, egy londoni ügyvéd és egy cica a túlélésért, és hogyan változik a kapcsolatuk egymással.
A látogatás című filmben egy dán család szimpatikus kisgyerekes hollandokkal ismerkedik össze, akik nyaralásra hívják meg őket magukhoz. Lassacskán kiderül, hogy valami nem stimmel a házigazdákkal, aztán az események borzasztó fordulatot vesznek.
Sokan latolgatják, hogy az amerikai és brit házaspárokat szerepeltető Szádra ne vedd hogyan oldja meg az eredetiből ismert sokkoló befejezést, illetve nyitott lesz-e a film vége az esetleges folytatások érdekében.
A minőségre mindenesetre garancia, hogy a Szádra ne vedd forgatókönyvírója ugyanaz a Christian Taftdrup, aki az eredeti változatot sikerre vitte, a rendező pedig James Watkins, aki a nyomasztó atmoszférájú Gyilkos kilátásokkal tette a névjegyét.
Objektum doboz
