MH/ MTI
2024. augusztus 25. vasárnap. 17:31
Frissítve: 2024. augusztus 25. 17:36
Volker Türk „mélységes aggodalommal tekint az országszerte romló, de különösen a Rakhajn (Rakhine) államban elfajuló helyzet miatt, ahol a jelentések szerint a harcok elől menekülő civilek százait ölték meg” – áll az ENSZ emberi jogi főbiztosának genfi irodája által kiadott közleményében.
Az ENSZ dokumentációja szerint mind a katonai vezetés, mind a junta ellen harcoló, a legtöbb Rakhajn állambeli települést ellenőrző Arakáni Hadsereg nevű lázadószervezet is súlyos emberi jogsértéseket és visszaéléseket követ el a rohingja kisebbség ellen, ideértve a lefejezéseket, az emberrablásokat, a kényszertoborzást, továbbá városok és falvak válogatás nélküli lerombolását.
A közleményben a Banglades határán lévő Naf folyó mentén történt augusztus 5-i támadást is megemlítik, amely során – többek között fegyveres dróntámadásokban – több tucat ember vesztette életét. A jelentésben nem nevezik meg az elkövetőket, de a túlélők beszámolói szerint az Arakáni Hadsereg hajtotta végre a legalább 150 rohingja életét követelő támadást.
„Annak ellenére, hogy a világ azt hangoztatja, hogy ‘soha többé’, ismét szemtanúi lehetünk a gyilkosságoknak, a pusztításnak és a kitelepítéseknek Rakhajn államban” – hangsúlyozta az emberi jogi főbiztos a közleményben.
A muszlim rohingja közösség évtizedek óta üldöztetés célpontja a buddhista többségű Mianmarban, ahol gyakorlatilag teljes jogfosztottságban élnek, mivel a vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, így nem kapnak állampolgárságot, nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, és engedélyre van szükségük ahhoz, hogy lakhelyükön kívülre költözzenek. 2017-ben a mianmari hadsereg nagyszabású akciót indított a rohingják ellen, melyet az ENSZ akkori emberi jogi biztosa a népirtás iskolapéldájának nevezett.
Vasárnap rohingja menekültek tízezrei követelték biztonságos visszatérésüket Rakhajn államba a „rohingja népirtás napjának” hetedik évfordulóján a bangladesi-mianmari határ közelében fekvő Cox’s Bazar egyik menekülttáborában. A tömeges kivándorlás évfordulója alkalmából összegyűltek „A remény az otthonunk” és „Mi rohingják mianmari állampolgárok vagyunk” feliratú transzparenseket tartottak a magasba. A bangladesi határváros túlzsúfolt táboraiban közel egymillió rohingja él, legtöbbjük 2017-ben menekült el Mianmarból a katonai megtorlás elől.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Mianmarban harcoló valamennyi fegyveres csoportot – beleértve a hadsereget is – az erőszak befejezésére és a civilek védelmére szólította fel pénteken. Guterres továbbá rámutatott, hogy mintegy egymillió rohingja menekült át Bangladesbe, és több mint 130 ezren találtak menedékre a régióban anélkül, hogy „bármi esélyük lenne arra, hogy a közeljövőben hazatérjenek”.
