A Novartis által szervezett kerekasztal beszélgetésen szakértők és hírességek beszélgettek arról, hogy mi lehet ennek az oka, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy kevesebb áldozatot követeljen a prosztatarák.
Dr. Bíró Krisztina, az Országos Onkológiai Intézet Urogenitális Tumorok és Klinikai Farmakológiai Osztályának főorvosa elmondta, ha csak a megbetegedések számát nézzük, Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az európai országok rangsorában. A férfiak körében a prosztatarák mind az Európai Unió egészét, mind pedig Magyarországot nézve a leggyakoribb szervből kiinduló daganatos megbetegedésnek számít, ám nagy különbség, hogy Nyugat-Európában a halálozási arány alig feleannyi, mint hazánkban. Prof. Dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója erre reflektálva elmondta, hogy az előfordulások száma önmagában nem mérvadó, amit a nemzetközi példák is jól tükröznek: miközben a skandináv országokban lakosságarányosan mintegy kétszer annyi megbetegedést regisztrálnak évente, mint hazánkban, a prosztatarákkal kapcsolatos halálozások száma mégsem magasabb, mint Magyarországon, ahol a prosztatarákkal diagnosztizált betegek mintegy 30-40 százaléka a betegségbe hal bele.
A lehangoló statisztikák elsődleges oka, hogy hazánkban jellemzően csak késői stádiumban fedezik fel a betegséget, amikor a rák már áttéteket képez, így pedig sokkal nehezebben is gyógyítható. Ahogy Nyirády elmondta, a betegség diagnosztizálását nehezíti, hogy a prosztatarák a korai stádiumban semmilyen tünettel nem jár, éppen emiatt különösen fontos lenne, hogy a férfiak 45 éves kor felett rendszeresen eljárjanak olyan szűrővizsgálatra, amellyel még időben kimutatható a betegség. A prosztataspecifikus antigén (azaz a PSA-szint) vizsgálatával napjainkban már rendkívül jó hatásfokkal mutatható ki az elváltozás már korai stádiumban is, azonban a statisztikák azt mutajták, hogy hiába lehetne egyszerűen megelőzni a komolyabb bajt, a magyar férfi lakosságnak csak elhanyagolhatóan kis része fogékony a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzésére. Bíró ezzel kapcsolatban elmondta, hogy míg a kockázati csoportba tartozó nőknek mintegy 85%-a jár mammográfiára és 95%-uk vesz részt méhnyakrák-szűrésen, addig a férfiaknak alig 50%-a járt már prosztatarák-szűrésen, ha pedig az elmúlt egy évet vizsgáljuk, ez az arány alig 20%-ra tehető.
A fenti számok a kerekasztal résztvevői szerint nagyrészt annak tudható be, hogy a nők általában is sokkal egészségtudatosabbak a férfiaknál, éppen emiatt pedig komoly szerepük lehet abban is, hogy meggyőzzék a környezetüket a szűrővizsgálatok fontosságáról. „A férfiakra a nők szívén keresztül tudunk hatni” – fogalmazott Nyirády, amit Farkasházi Réka is megerősített a saját tapasztalatai alapján. Ahogy a színésznő elmondta, az ő családjában is jellemzően ő küldi el a szűrővizsgálatokra a férfi rokonokat, hiszen feleségként, anyaként felelősséget érez családtagjai egészségének megőrzésében. Hogy az egészségtudatosságban jelentkező különbség a két nem között minek tudható be, arra nincs egyértelmű válasz, ám a kerekasztal résztvevői szerint a legfontosabb tényező, hogy a nők mostanra megtanulták, mennyire fontos a rendszeres szűrés, míg a férfiakról általánosságban is elmondható, hogy a panaszaikkal csak ritkán fordulnak orvoshoz. Hogy mennyire fontos a megfelelő szemléletmód, arra Kabát Péter a saját életéből hozott példát: elmondása szerint profi labdarúgóként mindig is sokkal nagyobb figyelmet fordított az egészségére, aminek részét képezték a különböző orvosi vizsgálatok is, így az ilyen jellegű szűrővizsgálatoktól sem idegenkedett annyira, mint a legtöbb honfitársa. A focista hozzátette, hogy a férfiaknak sokszor csak arra van szükségük, hogy valaki példát mutasson nekik, amit a saját környezetében is tapasztalt, miután elkezdett szűrővizsgálatokra járni.
A megelőzésről szólva Nyirády elmondta, hogy a rendszeres sportolással, a káros szenvedélyekről (elsősorban a dohányzásról) való leszokással valamint általában az egészséges életmóddal rengeteget tehetünk a rák megelőzéséért. Bár a prosztatarákkal kapcsolatban sokáig úgy tartották, hogy annak kialakulásában szinte kizárólag genetikai tényezők játszanak szerepet, újabb kutatások megállapították, hogy a hibásan működő BRCA2-génnel rendelkező embereknél gyakorlatilag semmivel sem magasabb a halálozási arány, amennyiben megfelelő életmódot folytatnak.
Aki többet szeretne megtudni a prosztatarák felismeréséről, veszélyeiről és kezelési lehetőségeiről, annak érdemes felkeresnie az Urodoki.hu oldalt, ahol részletesen tájékozódhat ezekről a témákról.
