Háborúk, ránk szabadított, az egész világot átszövő pusztító világjárvány, klímakatasztrófák sora, egész országrészeket felperzselő erdőtüzek, városokat romba döntő földrengések, földcsuszamlások, megállíthatatlanul terjedő népvándorlások, veszedelmes illegális migráció, globális világpiaci és világpolitikai átrendeződések, energiaválságok, békétlenségek amerre csak a szem ellát a határait vesztett földgolyón.
Ez a leegyszerűsített összkép. Bár hozzátehetjük a ketyegő demográfiai bombát is, főleg Európában. Néhány éve még a magyar családpolitika sikereitől volt hangos a nemzetközi sajtó, a három gyerek, három szoba, négy kerék modellje konferenciák témája volt. Ma azonban idehaza is arról szólnak a hírek, hogy soha nem jött a világra olyan kevés gyerek, mint idén az első fél évben. Júniusban például megyénként naponta átlagosan csupán tíz baba született. A 40–49 éves korosztályban több a gyermektelen, mint a nagycsaládos. A téma egyik hazai szakértője, Élő Anita ennek kapcsán arról írt, tíz év alatt több mint a duplájára, száznegyvenezerre nőtt a gyermektelen nők száma. A népszámlálás adatai szerint 2010 és 2022 között a 40–49 éves nők körében tíz százalékról tizennyolcra, míg a férfiaknál húszról huszonnyolcra emelkedett a gyerek nélküliek aránya.
A részletes népszámlálási adatok még ennél is cudarabbak. Budapesten például a 40–49 éves korosztály 32 százalékának nincs gyermeke. Hiába ért el a kormány a demográfiában jelentős sikert a háromgyermekesek körében foganatosított családtámogatásokkal, a gyermektelenek drámaian növekvő száma lerontja a mutatókat.
A családi adókedvezmény jövőre ígért duplázása egyébként továbbra is a háromgyerekeseket részesíti előnyben, ám fiatalok tízezreinél már az első gyermek sem születik meg. A gyermektelenek magas számát a kutatók a sok ránk zúduló bizonytalanság mellett azzal is magyarázzák, hogy manapság párt találni sem könnyű. A települések szerkezeti problémája miatt. A magányos férfiak nagy többsége ugyanis vidéken él, míg a szingli nők inkább a nagyvárosokban.
Belegondolni is rossz abba, milyen lenne a demográfiai helyzetünk, ha a kormány 2011-ben nem fúj riadót, nem hoz meg olyan döntéseket, amelyekkel a 2011-es drámaian alacsony, 1,23-as termékenységi mutatót 2021-re 1,59-re emelte fel. Ez még mindig távol van az optimális 2,1-es számtól, de Európában már az élmezőnyhöz tartozott. Legalább fordított a trenden, az MSZP–SZDSZ-kormányok idején ugyanis szinte általánossá vált az egygyerekes családmodell, amely azzal fenyegetett, hogy változatlan tendenciák mellett két emberöltő alatt megfeleződik a magyar lakosság. Ez viszont nyilvánvalóan a gazdasági teljesítmény zuhanásához, a nyugdíjrendszer összeomlásához, a nemzetállam meggyengüléséhez vezetne.
A kormány azonban részben a skandináv államokban is bevált eszközök adaptálásával, a dolgozó nők támogatásával, az apáknak biztosított azonos jogokkal, a gyed átruházhatóságával, a munkavégzés és a gyerekvállalás együttes támogatásával, adókedvezményekkel, bölcsődefejlesztési programmal, és persze a „csok”-kal, a babaváróval javított a helyzeten. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézete adatai szerint 2009-ben Magyarországon a termékenység Európában, sőt az egész világon a legalacsonyabbak közé tartozott.
A határainkon belüli magyar lakosság a két legutóbbi népszámlálás (2001–2011) között több mint 200 ezerrel csökkent, a KSH adatai szerint a népességveszteség 2001-től 2017 között a 400 ezer főt meghaladta. A csökkenés egyik oka a természetes fogyás volt, azaz a halálozások száma meghaladta a születésekét. Bár 2010 után a halálozások száma mérséklődött, a születéseké pedig kismértékben nőtt, a természetes fogyás egyenlege évenként 30 ezres mínuszt jelentett. A népességcsökkenés másik oka a magyar állampolgárok nagyobb arányú elvándorlása volt, amelyet a külföldi állampolgárok bevándorlási egyenlege sem tudott kompenzálni.
A demográfiai adatok arra intenek, a sikerhez vezető módszerek fenntartása mellett a gyermektelenség elleni ösztönző fellépésre is nagy szükség lenne. Az egyke gyermek is a nemzet kincse.
A szerző újságíró