Egy korábbi kutatás szerint az érintettek 36 százalékánál nem is csupán időszakos problémáról van szó, hanem szüntelenül jelentkeznek a csengéshez, zúgáshoz és sziszegéshez hasonló hangok.
Míg Magyarországon ma minden nyolcadik ember él állandó fülzúgással, addig az Amerikai Egyesült Államokban tízből egy ember küzd naponta a rövidebb-hosszabb ideig tartó kellemetlen tünetekkel. A szakemberek szerint ez a szám a következő években még magasabb lehet. 2025-re 30 százalékkal, 2050-re pedig újabb 30 százalékkal nőhet az állandó fülzúgásban szenvedők száma.
Korábban egy nemzetközi kutatásból kiderült, hogy az érintettek több mint fele nem fordult orvoshoz a problémájával. Pedig a szüntelenül jelentkező, csengéshez, zúgáshoz és sziszegéshez hasonló hangok jelentősen megkeserítik a mindennapokat.
„A mai világban a fülzúgást legtöbbször nyaki problémák okozzák, amelyek az életmódunknak köszönhetőek. Nagyon sokat ülünk a gép előtt és a telefonunk felett, így igen hamar elkezd meszesedni a nyakunk ezen kényszertartások miatt. Ettől bekeményednek a nyakizmok, amik elkezdik nyomni a pici felmenő ereket, ezzel fülzúgást okozva. Míg régen 50-60 éves korban kezdődtek az ilyen jellegű problémák, addig ma már az egyre fiatalabb korosztályt is érintik” – hangsúlyozta dr. Lőrincz Anikó, fül-orr-gégész szakorvos.
A szakember hozzátette, hogy az életmódunk mellett egyéb okok is állhatnak a fülzúgás hátterében. Ilyen például a vírusfertőzés, a keringési zavar, a kiserek elzáródása vagy éppen a különböző agyi problémák, például a daganat. A tünetek nyaktornával és fizikoterápiával csökkenthetők, a fülzúgás teljes megszüntetése azonban csak ritkán jellemző.
A fülzúgás típusai, és a szédülés mint kísérő tünet
A fülzúgásnak két típusát különböztetjük meg, az úgynevezett szubjektív, illetve az objektív fajtát. A szubjektív fülzúgás csak a páciens által hallható. Ezzel szemben az objektív fülzúgás egy olyan jelenség, amelyet az orvos is hallhat, például sztetoszkóp segítségével.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fülzúgással kapcsolatban számos olyan tünet vagy tünetegyüttes van, amelyeket nem szabad félvállról venni:
- ha a fülzúgás több mint egy hete fennáll;
- ha az állandó csengő, zakatoló hang hallása mellett a fülünkből váladék is folyik (ez lehet a középfülgyulladás tünete is);
- ha a fülzúgást szédülés vagy hányinger is kíséri;
- ha egyoldali fülzúgást tapasztalunk;
- ha pulzáló fülzúgásunk van.
A fülzúgásban szenvedők nagyjából 90 százaléka halláskárosodásban is szenved, ezért célszerű elsőként audiológust, illetve fül-orr-gégészt felkeresni.
Hogyan lehet kezelni a fülzúgást?
A fülzúgás tüneteinek enyhítésére folyamatosan új gyógyszeres kezelések és technológiák létrehozásán dolgoznak a szakemberek. A megfelelő kezelést mindig az adott probléma kiváltó okához igazítják. Ez magában foglalhat életmódbeli változtatásokat, hallókészülékek használatát, kognitív viselkedésterápiát, hangterápiát vagy gyógyszeres kezelést is.
