Hankó Balázs kiemelte: az elmúlt években megújult szakképzés ma már hivatást biztosít, ami pedig tudást, ismeretet és identitást ad. „Célunk, hogy a megújult szakképzés, a magyar modell a teljes Kárpát-medence magyarságát szolgálja” –jelentette ki.
A miniszter egyebek mellett szólt arról, hogy három év alatt megduplázódott a szakképzésből felsőoktatásba felvettek létszáma, a tudás és ismeret kulcsát jelentő duális képzéshez a 21. századi szakképző intézményfejlesztési programmal tanulást inspiráló környezetet kívánnak biztosítani.
Elmondta, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) szoros együttműködésben újították meg a szakképzést, és értek el európai sikereket, de a cél, hogy „világbajnokká” tegyék a szakképzést.
Hankó Balázs kitért arra, hogy a megújulásban rendszerszintű digitalizációs fejlesztés valósult meg, továbbá a diákok egyben partnerek is a szakképzésben, hiszen érettek, gyorsan tanulnak, megszeretik és megbecsülik a munkát.
„Ezt az értékteremtést, a partnerségüket abban is szeretnénk erősíteni, hogy életkezdésüket, karrierterveiket is támogassuk, hiszen valljuk, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere” – tette hozzá.
Rétvári Bence azt mondta, a kormány célja, hogy a magyar diákok egy nagyon kemény nemzetközi versenyben is világszínvonalúak legyenek. Az idei év eseményei közül kiemelte, hogy a tudományos diákolimpiákon a magyar diákok összességében eddig 32 érmet szereztek. A PISA-mérések eredményei kapcsán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsők között alig 1-2 európai országot találni. Olyan diákokat kell képezni az iskolarendszerben Magyarországon, akik 20 év múlva megállják a helyüket – idézte az államtitkár Klebelsberg Kunót, rámutatva, hogy a következő 20 évben nagyon kemény verseny lesz.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra is, hogy az iskolarendszernek, az oktatási rendszernek az alapja a jó tanár, ezért fontos az a béremelés, melyet elindítottak az elmúlt években, ami szerint az idén több mint 32 százalékkal, jövőre pedig várhatóan 21 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az előző két évet is figyelembe véve, ez azt jelenti, hogy a tanárok bére több mint 93 százalékkal emelkedik négy esztendő alatt.
Az államtitkár beszélt az iskolai mobiltelefon-használatról is, aminek kapcsán úgy fogalmazott, hogy többféle nemzetközi kutatás is azt jelezte, hogy a korlátlan iskolai mobiltelefonhasználat rontja a diákok teljesítményét. Felidézte, hogy tanároknak és az iskolaigazgatóknak mintegy másfél évvel ezelőtt kiküldött kérdésre az volt a válasz, hogy a mobiltelefon korlátok nélküli használata nehezíti a tanárok munkáját és eltereli a diákok figyelmét. Ezért döntött úgy a kormány, hogy az idei évtől akkor lehet mobiltelefont használni, amikor az az oktatást segíti.
Hozzátette: „természetesen lehet kapcsolattartásra használni, ha ez szükséges a szülőkkel valamilyen sürgős okból, és természetesen a tanítási idő előtt és után is lehet használni ezeket a mobiltelefonokat”.
Rétvári Bence közölte azt is, hogy folytatják az iskolai digitalizációt, a 450 ezer laptop mellé az idén több mint 100 ezer újabb laptopot fognak a diákok rendelkezésére bocsátani.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a tanévnyitónak is helyet adó, most átadott Dunakeszi Diáknegyedet a diákoknak és a tanároknak kell élettel megtölteniük, és jóhírét megalapozniuk, ami mindig nehéz feladat egy új iskola esetében.
A fejlesztés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az Magyarország legnagyobb középiskolai beruházása, az épület a világ bármely pontján megállná a helyét, a legjobbak közé tartozik, mind minőségét, mind felszereltségét tekintve.
Parragh László, az MKIK elnöke arra emlékeztetett, hogy a különböző oktatási szintek összehangolása, együttműködése és a közös értékteremtés meghatározó egy ország szempontjából.
Hangsúlyozta: sikeres gazdaság nem lehet sikeres oktatás nélkül. „Az oktatás adja az alapját annak az emberi erőforrásnak, ami nélkül egy gazdaság nem tud működni” – fogalmazott. Szólt arról is, hogy elengedhetetlennek tartják a szakképzés esetében a vállalkozói létre való felkészítést.
