Magyar Tibor
2024. szeptember 2. hétfő. 9:07
Az esetek többségében a fülzúgás szubjektív élmény, vagyis csak a beteg észleli. Ritka esetben – például fülkörnyéki értágulatok vagy a dobüregi izmok túlzott működése esetén – a beteg környezete is hallhatja a zúgást. Ezt a típusú fülzúgást objektív fülzörejnek nevezzük.
Rövid ideig tartó fülzúgás egészséges embereken is kiváltható. Ennek hátterében gyakran valamilyen erős és rövid ideig tartó hanghatás (például zenehallgatás fülhallgatóval, koncert) áll. Az ilyen okból kialakuló fülzúgás nyugalomra megszűnik.
A fülzúgás során eltérő hangérzetek – egyszerű vagy összetett, mély vagy magas hangok – észlelhetők. A beteg észlelheti a zúgást az egyik vagy mindkét oldalon, de az is előfordulhat, hogy úgy érzi, mintha a feje belsejéből szólna a hang. A hangérzet lehet folyamatos vagy szaggatott, ritkábban a szívveréssel együtt pulzálhat. A fülzúgás emlékeztethet csengésre, berregésre, búgásra, morajlásra, zúgásra, kopogásra, sípolásra vagy sziszegésre.
A jelenség önmaga felé tereli az érintett személy figyelmét, hátráltatva, sőt néha megszakítva a természetes gondolkodási folyamatot. Leállíthatatlansága nemritkán végső kétségbeeséshez, testi-lelki kimerüléshez vezet. Emiatt fokozódó alvászavar és depressziós tünetek kísérhetik.
Fülzúgás – különösen a szívveréssel azonos ütemben jelentkező (pulzáló) fülzúgás – esetén keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén fül-orr-gégészeti szakrendelésre irányítja. Már az első fülzajok megjelenését követően célszerű orvoshoz fordulni, mivel a korai kezelés növeli a gyógyulás esélyét. Abban az esetben is javasolt az orvosi vizsgálat, ha a korábban meglévő fülzúgás felerősödik, és befolyásolja az alvást, illetve a mindennapi munkavégzést.
Fülzúgást válthat ki a fül vagy az idegrendszer szervi betegsége. Okozhatja továbbá a beteg hallószervében jelentkező spontán, kiváltó ok nélküli elektromos aktivitás, de oka lehet az előbbi aktivitást gátló felsőbb mechanizmusok sérülése is. Fülzúgás nemcsak a fül és az idegrendszer megbetegedései, hanem igen gyakran pszichiátriai zavarok esetén is előfordulhat. A fülzúgás gyakori oka a magas vérnyomás. A fejet ért trauma is okozhat fülzúgást. Egyes gyógyszerek is kiválthatják. Bizonyos esetekben a vérképző rendszer, illetve a szív- és érrendszer megbetegedése áll a háttérben.
Az esetek bizonyos hányadában a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják. A fülzúgás kihatással van az életvitelre, koncentrációs zavart, alvászavart és depressziót is okozhat. Befolyásolja a munkaképességet, és ha hosszú ideig fennáll, személyiségváltozáshoz is vezethet.
A fülzúgás nem betegség, hanem tünet, azonban ugyanolyan kellemetlen és sokszor elviselhetetlen, mint a tartósan fennálló, erős fájdalom. Fülzúgás esetén kerülje a zavaró hangokat, otthon ne legyen tartósan csendben. Alkalmazzon elfedő (maszkoló) technikákat, például hallgasson zenét, még éjszaka is.
Kerülje a koffeintartalmú italok fogyasztását. Amennyiben dohányzik, fontos leszoknia a dohányzásról. Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor a következő honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről:
A fülzúgás megelőzése a kiváltó okok – például a túlzott mértékű zaj – kerülésével lehetséges. Ha a zajforrás nem megkerülhető, füldugó, fülvédő vagy speciális fejhallgató használatával óvható meg a fül. Mivel a stressz kifejezetten segíti a kellemetlen fülzajok kialakulását, relaxáció alkalmazásával vagy egyéb módon célszerű enyhíteni a feszültséget.
A hetvenéves kor feletti lakosság több mint egytizede panaszkodik komolyabb fülzúgásról, és több mint 35 százalékának van közepes vagy nagyobb fokú hallásromlása.
