A helyszín 3,5 kilométerre található a Balamkú régészeti zónától. Balamkút 300 körül, a késői preklasszikus korban alapították, és egészen a klasszikus kor végéig, 800 és 1000 közöttig lakott volt. A régészeti zóna nagyjából 25 hektáros, és három részre oszlik, amelyben piramisok, egy labdapálya, terek és még feltáratlan építmények helyezkednek el – írja az ng.24.hu.
Juan Jesús Guadalupe García Ramírez, az INAH munkatársa szerint a komplexum valószínűleg Balamkúhoz köthető, és a Río Bec- és a Chenes-stílusokhoz hasonló építészeti jegyeket mutat. A palota egy téglalap alakú, lekerekített sarkokkal rendelkező kőalapzaton áll, amelyen egy udvart alakítottak ki öt, megmunkált mészkő építőelemekből álló struktúrával.
Egy Ah Puchot, a halál és a földrengések maja istenét ábrázoló mészkőszobor arra utal, hogy a palotát valószínűleg az ő tiszteletére építették. Ah Puchot Cizin néven is ismerték, ami bűzösnek fordítható.
A szobor egy nagy fallosszal és torzított koponyával ábrázolja az istenséget. A környéken temetkezési áldozatokat, köztük emberi maradványokat, például koponyatöredékeket és fogakat, valamint kerámiatöredékeket is felfedeztek.
A szakértők palotakomplexum megőrzése érdekében aprólékosan szétszedték az elemeit, hogy a közelben lévő interaktív múzeumba helyezzék át őket.
