Harmincöt éves ukrán katonát szállítottak be a londoni Szent György Kórházba többszörös repeszsérülésekkel. Állapota stabilizálódott, de a bal lábán lévő egyik seb hamarosan gennyesedni kezdett egy bakteriális fertőzés miatt.
A kezelést öt antibiotikum keverékével próbálták meg, nem vált be. Ezután további négy gyógyszert alkalmaztak, köztük a súlyos mellékhatásairól ismert kolisztint. De a kórokozó túlélte. A lábat térdnél amputálniuk kellett – írja a The Times.
És nem ez az egyetlen eset. Szuperbaktériumokat találtak sebesült katonák testében norvégiai, hollandiai és németországi klinikákon.
„Ez a legrosszabb, amit eddig láttam. Ezek nagyon-nagyon ellenálló baktériumok” – mondta Christian Risbeck, a svédországi Lund Egyetem klinikai bakteriológiaprofesszora. Csaknem másfél száz AFU-harcos elemzését vizsgálta meg – kilenc esetben a fertőzés egyik létező antibiotikumnak sem engedett.
A fertőző betegségek kórokozói
Figyelemre méltó, hogy az orvosok szerint a harcosok egyáltalán nem a piszkos lövészárkokban fertőződnek meg. A Szent György Kórház egyik betege például négy ukrán klinikán is megfordult, mire Londonba került. Az egyikben kapta el a kórokozót.
„A katonák és a civilek keverednek a kórházakban. Teljes a káosz” – írja le Risbeck az ukrán egészségügyi rendszer valóságát.
A veszély a kórházakban
Paradox módon a kórházak váltak az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok fő forrásává. És ez nemcsak a fegyveres konfliktus által elborított régiókban történik, hanem az egészen kedvező helyzetben lévő országokban is. Egy nagyszabású, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat kimutatta, hogy 71-szer nagyobb volt a rezisztens kórokozóval való megfertőződés kockázata azoknál, akiknek hozzátartozói nemrég tértek haza kórházi kezelés után.
„Minél több időt töltött egy családtag a kórházban, annál nagyobb a kockázata annak, hogy valaki az otthonukban meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fertőzést kap” – írták az Infection Control & Hospital Epidemiology című szaklapban augusztusban megjelent tanulmány szerzői. – Ha egy beteg az előző hónapban egy-három napig kórházban volt, 34 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy valamelyik rokona MRSA-t kapjon, azokhoz képest, akiknek a családjában nem volt közelmúltbeli kórházi kezelés. Ha egy családtag négy-tíz napig volt kórházban, a rokon 49 százalékkal nagyobb valószínűséggel fertőződött meg MRSA-val, és 70-80 százalékkal nagyobb valószínűséggel, ha több mint tíz napig volt kórházban.”
Fertőző kórházak
Az egyik legveszélyesebb terület a kórházi vécék – derül ki brit tudósok tanulmányából. A kórokozókat, köztük multidrog-rezisztens szuperbaktériumokat találtak a padlón, a mennyezeten és az ajtókilincseken. A férfimosdók különösen piszkosak voltak.
Rosszabb, mint a felmelegedés
Dr. Luke Moore, aki a Szent György Kórházban kezelt egy katonát, „csendes világjárványnak” nevezte az antimikrobiális szereknek ellenálló baktériumok terjedését. Ha nem találnak megbízható „ellenszert”, még a rutinszerű orvosi eljárások is veszélybe kerülnek – mondta.
„Nem leszünk képesek egyszerű sebészeti beavatkozásokat és kemoterápiát végezni a rákos betegeknél” – mondta.
Anglia korábbi főorvosa pedig korábban arra figyelmeztetett, hogy az új viharhoz képest a Covid–19 világjárvány „jelentéktelennek tűnne”.
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) terjedésének oka az antibiotikumokkal való visszaélés az orvostudományban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ennek eredményeként a káros mikrobák alkalmazkodnak a gyógyszerekhez.
Egy 2022-es tanulmány szerint a húgyúti fertőzések évente 1,27 millió ember halálának nem közvetlen okozói, közvetve pedig közel ötmillióan érintettek. Egyes előrejelzések szerint 2050-re a szuperbaktériumok évente tízmillió embert fognak megölni.
Emellett friss számítások szerint az évszázad közepére mintegy egymilliárd dollárnyi egészségügyi többletköltséget okozhat, valamint a világ bruttó hazai termékének 3,8 százalékát veszítheti el.
Szeptember elején a több mint 13 billió dollár összvagyonnal rendelkező befektetők egy csoportja felszólította a világ döntéshozóit, hogy határozzanak meg tudományosan megalapozott célokat a szuperbaktériumok terjedésének megfékezésére. A petíció szerzői egy nemzetközi struktúra és tudományos csoport létrehozását szorgalmazzák, hasonlóan azokhoz, amelyek az éghajlati válság leküzdésével foglalkoznak – írja a Bloomberg.