„Azt hiszem, itt a pillanat, hogy megbeszéléseket folytassunk arról, hogyan lehet a jelenlegi háborús helyzetből gyorsabban a béke felé haladni, mint jelenleg (lehetségesnek tűnik – a szerk.)” – mondta.
A kancellár emlékeztetett arra is, hogy a nyugati országok és Ukrajna újabb „békekonferenciát” terveznek, és ő és Volodimir Zelenszkij azt szeretné, ha Oroszország is ott lenne az esemény résztvevői között.
Moszkva többször jelezte, hogy kész a tárgyalásokra, de Kijev törvényi tilalmat rendelt el ellenük.
Júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezéseket jelentett be az ukrajnai konfliktus békés rendezésére: Moszkva azonnal beszünteti a tüzet és kijelenti tárgyalási készségét, miután az ukrán csapatok kivonulnak Oroszország újabb régióinak területéről. Emellett – tette hozzá – Kijevnek ki kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást, és el kell végeznie a demilitarizációt és a denazifikációt, valamint semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státuszt kell elfogadnia. Az államfő az Oroszország elleni szankciók eltörlését is megemlítette.
Putyin csütörtökön, a WEF plenáris ülésén az Ukrajnával folytatandó tárgyalások lehetőségét kommentálva azt mondta, hogy Moszkva soha nem utasította el a konfliktus békés rendezését, de annak az Isztambulban elfogadott és ténylegesen parafált dokumentumokon kell alapulnia, nem pedig néhány efemer követelésen.
