Versenyképesség, identitásőrzés és közösségépítés a megújult felsőoktatásban

Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy pár évvel a modellváltás után sikeres versenyképességi fordulat következett be a felsőoktatásban, amelynek kulcspontja az volt, hogy összekötötték az intézményeket a gazdasági és térségi szereplőkkel, rugalmasabbá tették működésüket, alapjaiban változtatták meg a hazai felsőoktatás finanszírozását, és teljesítményrendszert rendeltek hozzá, hogy az egyetemek erősödjenek mind itthon, mind a nemzetközi erőtérben.

Ismertette: a magyar modell négy alappillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóság és az autonómia.

Ez a függetlenség az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás alapján teremti meg az előrelépést. Az eredmények pedig önmagukért beszélnek – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ma az intézményeknek csaknem hatezerrel több aktív egyetemistájuk van, javultak a lemorzsolódási adatok, 3500 diákkal több tudta folytatni tanulmányait, és 1200-an gyorsabban haladnak a tanulmányaikkal.

Háromezerrel többen járnak a műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki szakokra, 10 százalékkal nőtt a nemzetközi kiváló publikációk aránya és 30 százalékkal a teljes nemzetközi publikációs arány – sorolta Varga-Bajusz Veronika.

Az államtitkár kijelentette: a magyar modell működik és a társadalom bizalma is egyértelmű a magyar felsőoktatás iránt. Idén is több mint 120 ezren jelentkeztek, és több mint 100 ezer hallgatót vettek fel az egyetemekre, közülük több mint 8300-at a Debreceni Egyetemre, ahova több mint 31 ezer diák jár – ismertette.

Kiemelte, ma már 12 hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, három a top 2 százalékban, és egy a top 1 százalékban van. Elmondta, a Debreceni Egyetem 100 helyet javítva a QS World University Rankings 2025 listáján most az 574. helyen áll, ezzel a világ egyetemei között a top 2 százalékba került, valamint Magyarországon egyedüliként Healthy Campus minősítéssel is rendelkezik.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora kiemelte, hogy az egyetem ma már egy brand, ugyanis az oda járó diákok a cívisváros mellett tanulhatnak Nyíregyházán, Szolnokon, Kisvárdán és remélhetőleg Siófokon is. Azt mondta a diákoknak, hogy bár a világban több helyen háború zajlik, ezt ők itt nem érzékelik majd, etikai és érzelmi stabilitásban tölthetik el a tanulmányi idejüket.

Kossa György, a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, a DE küldetése továbbra is az, hogy Európa egyik legjobb egyetemeként erősítse és növelje társadalmi szerepvállalását, a hazai és nemzetközi kutatások, publikációk, a minősített oktatók számát, az általuk kiadott oklevelek megítélését és értékét.

Az intézmény sikerességét mutatja az is, hogy több mint 130 ország csaknem 8000 külföldi hallgatója tanul itt, és az egyetem rendelkezik az egyik legnagyobb amatőr sportegyesülettel: 33 szakosztállyal és több mint 3600 sportolóval – tette hozzá.

Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, hogy csak a teljesítmény és a tudás számít, ha a város és az egyetem meg akarja őrizni a versenyképességét, és tenni akar annak szellemében, amit halhatatlan elődeink tettek a városért.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy az egyetem új hallgatói esküjükkel egy tevékeny életre kötelezték el magukat. Azt mondta, a diákok sikerének feltétele a rátermettségük és tehetségük mellett a kitartásuk és a megszerzett tudásuk lesz, mindez pedig összeadódva alapozza meg az egyetem és így a város versenyképességét is. A hallgatók eskütétele után átadták az egyetem elismeréseit, majd hivatalosan is megnyitották az új tanévet.

Elolvasom a cikket