MH/MTI
2024. szeptember 10. kedd. 6:17
A NOAH és a One Whale állatvédelmi szervezetek a múlt héten feljelentést tettek, azt állítva, hogy a Hvaldimir névre keresztelt fehér bálnával, amely 2019-ben történt felfedezése óta valóságos szenzációnak számított Norvégiában, lőfegyver végzett.
A belugát megfigyelő állatvédők szerint, a 15-20 év közöttinek tartott, jó kondícióban lévő tengeri emlős élettelen testét augusztus 31-én találták meg a Risavika partjaitól nem messze, Norvégia délnyugati partvidékén. A belugák általában 30-35 évig élnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint.
A Norvég Állatorvosi Intézet által végzett elsődleges boncolás alapján a rendőrség közölte: semmi nem utal arra, hogy a haláleset „emberi tevékenység” következménye lett volna. Sejteni engedték, hogy a beluga feltételezhetően éhen halt, így nem indítottak vizsgálatot sem.
Amund Preede-Revheim rendőrségi vezető közleményben hangsúlyozta: a boncolás egyetlen eredménye alapján sem lehet arra következtetni, hogy Hvaldimirt agyonlőtték volna. A rendőrség szerint a sérülései csak felületesek voltak.
Az egyik seb kicsit mélyebb volt, de létfontosságú szervet nem ért károsodás, és a sebesülések nem voltak halálos kimenetelűek a rendőrség szerint.
Amund Preede Revheim elmondta, hogy a cetféle gyomra üres volt, és a szervei nagy része tönkrement.
A belugák hagyományosan jóval északabbra élnek, Grönland közelében, vagy az orosz, illetve norvégiai sarkvidék vizein. Az először 2019-ben a norvégiai sarkvidéki vizeken.
Finnmark közelében megfigyelt, több méter hosszú fehér cetféle nevét a bálnát jelentő norvég hval szóból, illetve az emblematikus orosz keresztnév összetételéből kapta. Fején kamerahámot viselt, amelyen műanyag csíkokon az Equipment St. Petersburg angol nyelvű felirat volt olvasható.
A norvég halászati igazgatóság annak idején feltételezte, hogy Hvaldimir egy zárt helyről szökött meg, és az orosz haditengerészet idomította, mivel hozzá volt szokva az emberi társasághoz és szokása volt közel úszni a hajókhoz. Moszkva soha nem erősítette meg ezeket a feltételezéseket.
A Barents-tenger és az Atlanti-óceán északi része stratégiai fontosságú a nyugati és az orosz haditengerészetek szempontjából, szokásos érintkezési övezet a tengeralattjáróik számára.
