A múlt hónapban kiderült, hogy az emlékmű középpontjában álló hattonnás, hatalmas követ a messzi Észak-Skóciából hozták a Stonehenge-hez, nem pedig Walesből, mint az építmény kékköveit. A felfedezés során azt is sikerült feltárni, hogy a kő az Orkádiai-medence néven ismert terület homokkőlelőhelyéről származik, amely magában foglalja az Orkney- és Shetland-szigeteket, valamint Skócia egy part menti sávját.
Az Orkney-szigeteken két ősi neolitikus építmény is van, és bár az oltárkő tulajdonságait tekintve hasonlít hozzájuk, mégsem egy helyről származnak.
A Stonehenge oltárköve teljesen más helyről származhat.
Rituális szempontból az oltárkő a Stonehenge egyik legfontosabb része, mivel ez az a kő, amely az ősi templom két legfontosabb égi együttállásának metszéspontját jelöli.
A Journal of Archaeological Science című folyóiratban megjelent legújabb tanulmány az Orkney-szigetek két nagy neolitikus építményének, a Stennes-köveknek és a Brodgar-gyűrűnek, valamint a szigetcsoport más részein található kőzeteknek a kémiai és ásványtani összetételét vizsgálta. A röntgensugárral végzett elemzés eredményeit összevetették az oltárkő jellegzetességeivel és megállapították, hogy a kő nem az Orkney-szigetekről, hanem egészen más helyről származik.
A tanulmány vezető szerzője, Richard Bevins, az Aberystwyth Egyetem professzora szerint az Orkney-szigetcsoportja lett az oltárkő eredetének legkézenfekvőbb helye, miután a néhány évvel ezelőtti kutatások nem Walesre mutattak. A mostani vizsgálat azonban gyökeresen átalakítja az oltárkő származási helyével kapcsolatos elméleteket.
Az Orkádiai-medence egy rendkívül kiterjedt terület, ezért a szakértők arra számítanak, egyhamar nem lelnek rá az oltárkő eredeti lelőhelyére.
Mi az, amit még nem tudunk a Stonehenge-ről?
Bár a Stonhenge-hez fűződő skót kapcsolat felfedezése izgalmas, több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Stonehenge egyes építőelemeit a korábban véltnél sokkal messzebbről, nagyjából 700 mérföldes távolságról szállíthatták mostani helyükre. Nem tudni, hogy a neolitikumban élt emberek hogyan mozgatták ezeket az óriási köveket. Ezenkívül azt sem sikerült megfejteni, a Stonehenge milyen célt szolgált, hogy ekkora energiát fektettek a megépítésébe.
