1. Miért van erre szükség?
Cikksorozatunk jól mutatja, hogy egyre többen látják: az ország demográfiai helyzete nem megnyugtató. Bár a kormány hatalmas erőfeszítéseket tett a lejtmenet megállítására, de úgy tűnik, ez ma már nem elég. Az MNB 2018-as értékelése szerint országosan évente 110 ezer gyermek születésére volna szükség a versenyképesség fennmaradáshoz, ettől azonban messze vagyunk. Az elmúlt években tapasztalt kilencvenezer körüli születésszám ez évben már a 80 ezret sem fogja megközelíteni, ami egy ötmilliós népességet vetít előre.
Mint többen is felvetették – sem a pénzügyi eszközök, sem a kormányzati beavatkozások nem vezethetnek addig sikerre, ameddig nem történik meg a probléma sokkal szélesebb körű tudatosítása és a kezelés társadalmasítása.
Szükség van a megyei, városi, a falvak életerejét is mozgósító erőforrások bevonására is. A helyzet felismerése nyomán, 2020 júniusában létrejött a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének Családpolitikai Műhelye, számos tanácskozást tartott, és a helyzet kezelésére alkalmas szakmai anyagok készültek. Ahhoz, hogy eredményesen tudjuk felébreszteni a helyi cselekedni vágyó embereket, konkrét célkitűzésekre, stratégiára, projekt-feladatok megfogalmazására van szükség. Ehhez adunk itt most néhány ötletet.
2. A szervezeti felépítés megyei, városi, települési szinteken
A megyék, a városok és a települések szerepe egy közvetítő alrendszer lehet, amely – igény esetén – valóságos társadalomszervező erővé is válhat a kormányzat számára. Közvetlen önkormányzati és területi kapcsolataival növelheti a kormányzati munka hatékonyságát, rugalmasságát, miközben visszajelzést nyújthat annak eredményességéről. A megyéknél, a városoknál és a településeknél meglévő helyi tapasztalatokra és javaslatokra építve hatékonyabbá tehetők a kormány által elindított demográfiai programok.
– A kerekasztalokat a megyei, városi és a települési vezetők hívják össze.
– A kerekasztalok munkatervet készítenek, és rendszeresen üléseznek.
– A megyei, városi és települési szinten 1-2 fő felelős kijelölése biztosítja az ügymenet folytonosságát.
1. Célok
1. A demográfiai megújulás támogatása.
2. A kormányzat megtámogatása a helyi szintű demográfiai feladatok megfogalmazásában és végrehajtásában.
3. Egy információs csatorna létrehozása, amely lehetővé teszi a helyi problémák felszínre hozatalát és megoldását.
4. Rövid és középtávú javaslatok kidolgozása a kormányzat és a települések számára.
5. A végrehajtásban közreműködők megszervezése, számba vétele és a végrehajtás előkészítése, támogatása.
6. Források keresése és allokációja.
2. A kerekasztalok funkciója
1. Megyei népesedési, család-, közösség-, életminőség fejlesztési stratégiák és helyi szintű cselekvési tervek létre hozása.
2. A kormányzati célok közvetítése a helyi társadalom közösségei felé.
3. A helyi közösségek problémáinak gyűjtése és közvetítése a döntéshozók felé.
4. Egy széles körű társadalmi összefogás generálása.
5. A helyi feladatok megfogalmazása, koordináció.
6. Forrásteremtés.
3. A kerekasztal felkért tagjai (javaslatok)
1. Kormányhivatal
2. Megyei és városi gyermekvédelmi és családsegítő szervezetek képviselői
3. A megyei védőnői hálózat vezetője
4. A megyei bölcsődék képviselői
5. A Kereskedelmi és Iparkamarák megyei vezetője
6. Megyei szintű kulturális intézmény képviselője
7. A középiskolák igazgatója
8. Az egyetem rektora/delegáltja
9. NOE megyei vezetője,
10. Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom megyei vezető (ahol van)
11. Egy fő delegált az egyházak részéről (katolikus megyés püspök?)
12. A KLIK megyei vezetője
13. A potenciális szponzorok (bank, nagyvállalat)
14. Szaktudományos társaságok és civil szervezetek delegáltjai
15. Civil aktivisták
4. Munkamódszer, tevékenységek, feladatok
– Szervezeti célok kitűzése, prioritások meghatározás.
– Helyi diagnózis készítés.
– Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése és kommunikációja.
– Előadások, konferenciák, műhelymunkák szervezése.
– Az országos, megyei, városi, települési tervek képviselete.
– A családoktól kiinduló igények közvetítése, a helyi kezdeményezések felkarolása.
– Forrásteremtés.
– Pályázatfigyelés és -írás.
– A munkatársak felkutatása és munkaszervezés.
– Kommunikációs csatornák nyitása.
– Rendezvények tartása.
– Felmérések megrendelése.
– Képzések, tréningek szervezése.
– Közösségfejlesztés.
– A civil csoportok összefogása és támogatása (ifjúsági mozgalmak, klubok, önképző és hobbi-körök stb.).
5. Eszközök
1. Média (tévé, rádió, honlap, közösségi média, online újság).
2. Szórólap, kiadvány.
3. Díjak, elismerések alapítása.
4. Rendezvények, fórumok, worshopok, családi napok stb.
6. Projektek indítása
1. Megyei könyvbemutatók, konferenciák workshopok, szervezése.
2. Jegyesoktatás, ifjúsági mozgalmak, pótnagymama szolgálat stb.
3. Ösztöndíjrendszerek kialakítása.
4. Országos konferencia a megyei szakértők programjainak bemutatásával.
5. A nagycsaládosok kiemelt támogatása.
6. Az egyedülálló nők, szülők fókuszba hozása.
A szerző szocializációkutató, társadalom-pedagógus, a MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke
