Megindultak a tárgyalások a leendő Tisza-kormány és az Európai Bizottság között az uniós pénzek hazahozataláról

Hogyan jutottunk idáig, hogy a modellváltott egyetemek hallgatói nem mehetnek Erasmus-szal külföldre?

A vita gyökere a 2019–2021 között végigvitt modellváltás. A korábban állami fenntartású egyetemek többsége közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) fenntartásába került.

A modell lényege:

  • az egyetem oktatási intézmény, de már nem állami költségvetési szerv,
  • fenntartója egy közfeladatot, azaz felsőoktatást, kutatást ellátó, magánjogi jogalanyként működő alapítvány,
  • az állam hosszú távú szerződésekkel, teljesítményhez kötött finanszírozással biztosít forrásokat, ami a korábbinak több mint kétszerese,
  • az egyetemek tulajdonba kapták saját épületeiket, kutatási infrastruktúrájukat, egyes alapítványokhoz az oktatás, kutatás támogatása érdekében jelentős állami vagyon – részvénycsomagok formájában – került.

Ma már 21 magyar egyetem működik ebben az alapítványi konstrukcióban, a hallgatók hozzávetőleg 70 százaléka tanul ezekben az intézményekben.

A kormány szerint ez rugalmasabb gazdálkodást, versenyképesebb béreket, gyorsabb döntéshozatalt és erősebb vállalati-innovációs kapcsolatokat hozott a felsőoktatásba. Ezt az egyetemek rektorai lapunknak adott interjúikban rendszerint visszaigazolják. De akkor mi a gondja ezzel Brüsszelnek?

A modellváltott egyetemek kritikusai a kuratóriumok összetételét és átláthatóságát támadják: volt kormánytagok, kormányközeli szereplők is ülnek a kuratóriumokban, miközben közpénzből feltőkésített vagyon fölött rendelkeznek, formailag magánjogi keretek és felelősségi szabályok között. 

Pont ez lett az uniós kifogás: az Európai Unió Tanácsa 2022 végén azzal a céllal tiltotta le az új Erasmus- és Horizon-szerződéseket a KEKVA-egyetemekkel, hogy az EU-s költségvetést védje a szerintük nem kellően kizárt összeférhetetlenségi kockázatoktól.

Emellett az egyetemek politikai befolyásolhatósága miatt is aggódnak, féltik az intézmények autonómiáját, habár az Orbán-kormány hangsúlyozta: az egyetemek továbbra is működhetnek, taníthatnak, kutathatnak, átláthatóan. 

Érdemes megjegyezni, hogy 13 kormánytag van a 105 kuratóriumi tag között, miközben a szomszédos Ausztriában minden második tag az állami egyetemek fenntartó testületeiben a kormány részéről delegált.

A magyar kormány egyik legfurcsább, 2021 óta, a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek miatti EU-s konfliktusát akár heteken belül lezárhatja a május elején felálló új, Magyar Péter vezette kormány

– írta cikkében a Portfolio, majd rámutattak: „ugyan a magyar fél 2024 őszén módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását, de az Európai Bizottság ezt 2024 decemberében formálisan is elégtelennek minősítette, és fenntartotta a 2022 óta érvényben lévő korlátozásokat”.

Ezt kifogásolják Brüsszelben

Az uniós kifogások több ponton meglehetősen konkrétak:

  • Mandátumidő: A magyar szabályozás hatéves kuratóriumi mandátumot ír elő, miközben az Európai Bizottság a rövidebb, rendszeresen felülvizsgálható megbízatásokat és az elszámoltathatóság erősítését tartaná indokoltnak. A leköszönő innovációs és kulturális miniszter, Hankó Balázs ennek ellenére 2024 őszén hatéves időtartammal terjesztette be a javaslatot a parlamentnek.
  • Kihűlési idő: A magyar törvény kizárja a kuratóriumokból az aktív politikai szereplőket, és egyéves „kihűlési időt” ír elő a tisztségüket elhagyók számára. Az Európai Bizottság ezzel szemben ennél szigorúbb, hosszabb összeférhetetlenségi szabályokat szorgalmaz, hogy csökkentse a politikai befolyás kockázatát.
  • Hatály: A jelenlegi szabályozás elsősorban a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványokra koncentrál, miközben a Bizottság rendszerszintű megközelítést vár el, vagyis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok teljes körére kiterjedő, egységes szabályozást tart szükségesnek.
  • Ellenőrzés: A Bizottság szerint a vagyonnyilatkozati rendszer túl felszínes (csak a tisztség elfogadásakor és annak megszűnésekor ír elő nyilatkozattételt).
  • Hatálybaléptetés: A magyar jogszabály a reformok hatálybalépését az uniós forrásokhoz kapcsolódó korlátozások feloldásához kötötte volna, amit a Bizottság elutasított. Brüsszel álláspontja szerint előbb ténylegesen végrehajtható és ellenőrizhető szabályokat kell bevezetni, és csak ezt követően kerülhet sor a korlátozások feloldására.

Miért sokkal nagyobb a tét, mint az Erasmus?

Az Erasmus-vita közvetetten a helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz való hozzáférést is befolyásolja. Az Európai Bizottság a jogállamisági és összeférhetetlenségi aggályokat nem elszigetelt kérdésként, hanem a közpénzfelhasználás általános kockázataként kezeli.

A kép ráadásul ennél is szélesebb. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a leköszönő kormány olyan uniós lövészárkokat hagy maga után, amelyek éveken át terhelhetik az ország költségvetését: Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt kiszabott bírsága tavaly tavasszal már meghaladta a félmilliárd eurót, és a napi egymillió eurós késedelmi kamat tovább növeli a tartozást. A behajtás abból a mintegy 10 milliárd eurós keretből történik, amihez Magyarország még hozzáférhetne.

Egy másik Index-elemzés szerint a Tisza Párt szakértői már másfél éve dolgoznak a háttérben a befagyasztott pénzek hazahozatalának megtervezésén. A forrásokhoz azonban szigorú feltételrendszer teljesítése szükséges – és az idő sürget: Brüsszel a napokban világossá tette, hogy még a magyar kormányváltásra tekintettel sem hosszabbítják meg a felhasználási határidőt.

Bírósági csata az uniós döntés ellen

Az Orbán-kormány a jogszabály további módosítása helyett 2025 februárjában az Európai Unió Bíróságához fordult. A keresetben azt állította, hogy az uniós döntés sérti az egyetemek autonómiáját és politikai alapon korlátozza a hozzáférést az Erasmus- és Horizon-programokhoz. Az ügy jelenleg is folyamatban van.

Eközben Magyar Péter és Ursula von der Leyen már egyeztetett az uniós források feloldásáról. A Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatóján az uniós források hazahozatalát nevezte egyik legfontosabb feladatának, és a Tisza első 100 napos programjában az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás is szerepel – a párt szerint ez a jogállamiság helyreállításának szimbolikus aktusa és a befagyasztott források felszabadításának legfontosabb előfeltétele.

A gyors győzelem esélye

A bírósági szakasz ellenére is az Erasmus-ügy lehet a leggyorsabban rendezhető vitapont, mivel a Bizottság elvárásai paragrafusszinten ismertek. Ez lehet az első áttörés a helyreállítási alap forrásainak kiszabadításához vezető úton.

Magyar Péter legfrissebb vasárnapi Facebook-posztjában elmondta, hogy az utóbbi két napban magas szintű tárgyalásokat folytattak az Európai Bizottság hazánkba látogató vezetőivel.

A tárgyaláson rögzítettem, hogy Magyarországnak és a magyar embereknek járnak az uniós ezermilliárdok. Az uniós pénzek nélkül nem lehet beindítani a magyar gazdaságot. Az uniós forrás nem könyöradomány, hanem egy ellentételezés a magyarok által az Uniónak befizetett pénzekért és hazánk Európáért végzett munkájáért 

– írta, majd felsorolta, hogy pártja milyen vállalásokat tett: a korrupcióellenes intézkedéseket, hazánk csatlakozását az Európai Ügyészséghez, az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás szabadságának és függetlenségének visszaállítását.

Terveim szerint a miniszterelnöki eskütételemet követő harmadik utam Brüsszelbe vezet majd, ahol mindenre kiterjedő politikai megállapodást fogok kötni az uniós intézmények és a tagállamok vezetőivel, hogy a magyar emberek és vállalatok mielőbb megkapják a nekik járó uniós ezermilliárdokat.

„Egy dologban teljes az egyetértés: el kell indulnia a valódi munkának azért, hogy a magyar embereknek járó uniós források végre megérkezzenek Magyarországra”.

Egy gyors, napokban vagy hetekben mérhető fordulat a diplomáciai kommunikáció szempontjából is értékes lenne: bizalmat építene a szélesebb alkuhoz, amely nemcsak az egyetemi hallgatókat és kutatókat érinti, hanem a még lehívható kohéziós és helyreállítási milliárdokat is.

Írta az index.hu