Megette a gyerekek agyát a covid

Egy új tanulmány szerint a covid és az azzal járó bezártság miatt egyes serdülőkorú fiatalok agya a szokásosnál gyorsabban öregedett – írja a brit Guardian. Ráadásul ez az első olyan kutatás, amely az agy öregedését vizsgálva nemekre is lebontja az eredményeket. Az agy kérgének van egy természetes vékonyodási folyamata, amelynek fontos szerepe van az agy fejlődésében és a specifikus képességek kialakulásában, még serdülőkorban. Összesen 160 ilyen korú fiatalt vizsgáltak meg a kutatás készítői még 2018-ban, amikor is MRI-felvételeket készítettek a vizsgálatban résztvevőkről, hogy megalkossák az agykéreg vékonyodásának modelljét. A terv az volt, hogy 2020-ban újra MRI-felvételeket készítenek ezekről a fiatalokról, csakhogy a covid közbeszólt, így a kutatócsoport a tervezettnél pár évvel később kereste fel ugyanezeket a tinédzsereket az újabb vizsgálatok miatt.

Az eredmények megdöbbentették a szakembereket, ugyanis azt mutatták, hogy a fiúk agyában egy, míg a lányoknál harminc agyterületen felgyorsult az agykéreg vékonyodása. A lányok agya átlagosan 4,2 évvel, a fiúké pedig 1,4 évvel öregedett gyorsabban a pandémia alatt. A tanulmány készítői számára az még nem teljesen világos, hogy az agykéreg ilyen felgyorsult elvékonyodásának milyen élettani hatásai lehetnek, de attól tartanak, hogy befolyásolhatják a serdülők mentális egészségét és tanulási képességeit is.

Bár a tanulmány mindkét nemnél egyértelműen kimutatta az agyi öregedés felgyorsulását, a kutatók a lányok esetében különösen szembetűnő és felgyorsult öregedést tapasztaltak az agy egy olyan területén, amely a látással kapcsolatos, és befolyásolhatja az arcfelismerést is. A lányoknál azonban ráadásul az agyi változások sokkal szélesebb körűek voltak: az ő esetükben ez a folyamat érintette az érzelmek feldolgozásáért, az arckifejezések értelmezéséért és a nyelvi megértésért felelős területeket is.

Ian Gotlib, a Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora is hasonló eredményeket tapasztalt korábban a saját kutatásaiban.

Látni kell, hogy bár a pandémia nagyrészt véget ért, a stressz hatásai még mindig jelen vannak a gyerekek és serdülők életében. Így szükség van arra is, hogy megfelelő mentális egészségügyi támogatást kapjanak – mondta a szakember.

A kutatók szerint az eredmények a „stresszgyorsulási hipotézis” jelenségével magyarázhatók, amely szerint a magas stresszhatás felgyorsíthatja az agy érését.

Elolvasom a cikket