Kijev legalább május óta követeli e korlátozások feloldását. A közelmúltban több lap is azt állította, hogy Washington és London hamarosan megteszi, vagy titokban már megtette.
Telegram-csatornáján szombaton közzétett bejegyzésében Medvegyev azt írta, hogy a nyugati vezetők hamis biztonságérzetbe ringatták magukat, azt gondolva, hogy Moszkva blöfföl, amikor a nagy hatótávolságú rakétacsapások engedélyezésének súlyos következményeire figyelmeztet.
A tisztségviselő, aki 2008 és 2012 között orosz elnök is volt, azt mondta, Oroszország teljes mértékben tisztában van azzal, hogy egy nukleáris csapás végrehajtása nagy horderejű döntés lenne.
„Éppen emiatt nem született eddig döntés a nukleáris fegyverek bevetéséről…” – hangsúlyozta Medvegyev. Hozzátette, hogy ennek „az egész világközösség számára érthető és a nukleáris elszigetelési doktrínánkban előírt formális előfeltételei megvannak”. Példaként említette az ukrán offenzívát a Kurszki területen.
„Oroszország türelmet mutat” – mondta, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „a türelemnek mindig van határa”.
Medvegyev a továbbiakban arra utalt, hogy Oroszország a nyugati eszkalációra valamilyen új – nem feltétlenül nukleáris, de mégis pusztító – fegyverrel is válaszolhat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azzal érvelt, hogy az ukrán hadsereg nem képes egyedül működtetni a nyugati nagy hatótávolságú rendszereket, hanem szüksége van a NATO-műholdak és a nyugati katonai személyzet hírszerzésére. Ezért ha a Nyugat megengedi Kijevnek, hogy mélyen Oroszországon belüli célpontokat találjon el, „az azt fogja jelenteni, hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok, az európai országok Oroszország ellen harcolnak” – mondta Putyin.
