A tárcavezető a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén arról számolt be, hogy ezúttal Magyarországot és soros elnökként az Európai Uniót is képviseli, majd tudatta, hogy hazánk hisz abban, hogy az atomenergiai együttműködés olyan terület lehetne, s olyan területnek is kellene lennie, amely „visszahozhatná a racionalitást, a józan észt, a békés egymás mellett élés reményét a világpolitikába”.
Objektum doboz
Erre jó példának nevezte hazánkat, ahol két új reaktor építése is zajlik Pakson. Kiemelte, hogy az orosz fővállalkozó mellett a projekten amerikai, francia, német, osztrák és svájci cégek is dolgoznak.
„Mindez azt mutatja, hogy a nukleáris energia területén a partnerség és az együttműködés még mindig szakmai alapon nyugszik, ami szerintem jó hír” – vélekedett.
Illetve rámutatott, hogy a beruházás révén a nukleáris energia részesedése hetvenszázalékosra fog nőni az áramellátásban, miközben a gázfogyasztás hárommilliárd köbméterrel, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 17 millió tonnával csökkenhet.
„Ha figyelembe vesszük ezeket a tényeket, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mégis mi számít zöldnek, ha a nukleáris energia nem” – mondta.
Valamint röviden értékelte a paksi bővítés állását is. A munka szerinte jól halad, az első beton még idén lekerül a földbe, hamarosan megkezdődik a munkagödör ásása, a talajszilárdítás szintje 35 százalékon áll, míg az egyik nukleáris sziget alatt már el is készült, mintegy 25 ezer cölöpöt fúrtak le eddig a földbe. A helyszínen ezer ember dolgozik – sorolta.
Majd hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan a kormányzat dolgozik a már meglévő négy paksi reaktor élettartamának meghosszabbításán is.
Szijjártó Péter felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a világ jelenleg a veszélyek korát élik, a helyzet egyre súlyosabb, és ezen fenyegetésektől a nukleáris szektor sem tudja magát elszigetelni.
Kifejtette, hogy az ukrajnai háború veszélyt jelent az atomerőművekre is, miközben a világgazdaságban is gyorsan változik minden, a hűtési és fűtési rendszerek elterjedése, a közlekedés elektromos átállítása és az ipari termelés növekedése miatt exponenciálisan emelkedik az emberiség áramigénye, a kereslet ellátását pedig biztonságosan, olcsón és fenntartható módon kell garantálni.
Utóbbi három kritériumnak szavai szerint egyedül az atomenergia tud megfelelni. „Ezt a mindannyiunk által tapasztalt ideológiai vitákban nem ismeri el mindenki, de ettől függetlenül ez a valóság” – mondta.
„A nukleáris energia nélkül nem lehet hatékonyan felvenni a harcot a globális felmelegedés ellen, nem lesz lehetséges a 2030-as klímacélok teljesítése, nem lehet 2050-re elérni a klímasemlegességet, ahogy a párizsi klímamegállapodásban és az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljaiban foglaltakat sem” – emelte ki.
A miniszter leszögezte, hogy az EU rendkívüli fontosságot tulajdonít a nukleáris biztonság folyamatos fejlesztésének, és szoros partnerséget szorgalmaz a világ minden országa és a NAÜ között.
Aláhúzta, hogy a közösség jogilag kötelező érvényű és kikényszeríthető nukleáris biztonsági előírásokat dolgozott ki az Euratom-tagállamok számára. Illetve kitért arra is, hogy az új technológiákra, így például a kisméretű moduláris atomreaktorokra (SMR) tekintettel különösképpen fontos a biztonsági előírások legmagasabb szintjének betartása a NAÜ sztenderdjeinek megfelelően.
Megjegyezte: ennek érdekében az EU megerősítette az elkötelezettségét az együttműködés mellett az ügynökséggel.
Ezután érintette azt is, hogy minden országnak tiszteletben kell tartani azt a szuverén jogát, hogy maga állíthassa össze a nemzeti energiamixét. „Ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogy egyetlen ország sem akadályozhatja egy másik ország biztonságos energiaellátását” – figyelmeztetett.
„Ezért a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség szerepének megerősítését sürgetjük annak garantálása érdekében, hogy az államok lehetővé tegyék a más államok biztonságos energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú nukleáris fűtőanyagok biztonságos tranzitját” – jelentette ki.
