A mangán fontos nyomelem, amely a csontképzéshez, az immunreakciókhoz és a szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. Ezenkívül ez a fém hozzájárul a vércukorszint szabályozásához. Ritkábbá teszi az epilepsziás rohamokat, serkenti a sebek gyógyulását. Hiánya cikluszavarhoz és a peteérés elmaradásához vezethet.
Egy 2023-as tanulmányban a madridi Complutense Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a mangán a vas és a réz mellett segít megvédeni a neurodegeneratív betegségektől. A Michigani Egyetem kutatói a közelmúltban felfedezték, hogy ennek a mikrotápanyagnak az alacsony szintje súlyosbíthatja a bélkárosodást és a gyulladást.
Munkájuk során a szerzők olyan betegekre összpontosítottak, akiknél az SLC39A8-gén mutálódott, amely a mangán- és cinkionok szállításáért felelős, megkönnyítve azok felszívódását a szervezetben. E gén változata a mangánhiány fokozott kockázatával jár együtt. Ráadásul az ilyen mutációkat leggyakrabban gyulladásos bélbetegségekben, például Crohn-betegségben és vastagbélgyulladásban szenvedőknél találják meg.
„A gyulladásos bélbetegségek (IBD), amelyek közé tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás is, az emberek gyomor-bélrendszerét érintő, legfontosabb krónikus gyulladásos betegségek” – írják a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.
„A mangánt a nehézfémek közé sorolják, de a szervezetünk számára fontos, bár nagyon kis mennyiségben. A napi mangánszükséglet maximum öt mg, a különböző életkorokban ez kettő-négy mg között változik” – mondja Evgenia Moskalkova gasztroenterológus.
Sokáig úgy gondolták, hogy a mangánhiány ritkán fordul elő, mivel ez a nyomelem sok élelmiszerben elegendő mennyiségben megtalálható.
„Egyre több bizonyíték utal azonban arra, hogy a fejlett országokban az elmúlt 15 évben több mint negyven százalékkal csökkent a mangánbevitel a hagyományos étrenddel. Ez valószínűleg a nagy mennyiségű húst, cukrot és finomított gabonatermékeket tartalmazó étrend elterjedésének köszönhető” – mondták az amerikai kutatók.
A legtöbb mangán a következőkben található:
– teljes kiőrlésű gabonafélék;
– kagyló, osztriga;
– diófélék;
– leveles zöldségek;
– tea;
– kávébab;
– fekete bors;
– ivóvíz.
„Tanulmányunk az SLC39A8-gén döntő szerepét tárja fel a mangánszint és a bélrendszer egészségének fenntartásában, és új terápiás lehetőségeket nyit a mangán egyensúlyhiányával összefüggő, gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegek számára” – zárják a tudósok.
