A tárcavezető a magyar–egyiptomi üzleti fórumon elmondott beszédében rámutatott, hogy a veszélyek korában él napjainkban az emberiség, mind a két ország a háborúk és az illegális migráció kockázataival néz szembe, ráadásul ezek a kihívások hosszú távon a világ ismételt blokkosodását is eredményezhetik.
Szavai szerint Magyarország a hidegháború alatt már igen sokat veszített ezen a szembenálláson, ezért ehelyett a konnektivitásban lenne érdekelt. „Minél inkább össze van kapcsolódva a világ, az annál jobb mindenkinek” – fogalmazott.
Arra is emlékeztetett, hogy a két ország stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amelyre a kormány nem „üres szavakként, kommunikákciós panelként” tekint, hanem valódi jelentőséget tulajdonít neki.
„Érdekünk ezen stratégiai politikai kapcsolatot a gazdaság és az üzlet területére is átvinni” – jelentette ki.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ehhez mára adott minden szükséges előfeltétel. Először is, nincsenek a politikában nyitott kérdések, amelyek akadályt jelenthetnének a vállalatközi együttműködésben, és az összeköttetéseket is megteremtették, Budapestről jelenleg négy egyiptomi város is elérhető közvetlen légijárattal – sorolta.
Kitért az emberek közötti kapcsolatokra is, üdvözölte, hogy évente kétszáz egyiptomi hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyar egyetemeken, akik hazaérkezésüket követően remélhetőleg előmozdíthatják a két országi közötti viszonyt is.
Aláhúzta, hogy sikeres volt a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása, ugyanis ha ez nem így lenne, akkor nem bővült volna másfélszeresére a kétoldalú kereskedelmi forgalom tíz év alatt. Ennek értéke tavaly 240 millió euró volt, és – mint mondta – még bőven van növekedési potenciál.
Illetve hangsúlyozta, hogy a magyar–egyiptomi kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és bizalom jellemzi.
A miniszter kifejtette, hogy Magyarország kis ország, ezért jól meg kell fontolnia, hogy melyik ágazatok fejlesztésére fókuszál, amelyekben világszinten is versenyképes tud lenni, és a kairói útjára őt elkísérő vállalatok vezetői épp ezeket a szektorokat képviselik: információtechnológia, autóipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, vízgazdálkodás, biztonsági nyomtatás, faipar.
Reményét fejezte ki, hogy a 23 magyar cégvezető a 104 egyiptomi partnerrel lebonyolítandó több mint 230 találkozón megállapodásra tud jutni a kapcsolatok fejlesztéséről.
Úgy vélte, hogy a sikeres együttműködéshez zászlóshajó-projektekre és sikertörténetekre van szükség, amelyeket továbbiak követhetik, de szerencsére már vannak is ilyenek.
Erre példaként hozta, hogy Dunakeszin készülnek az egyiptomi vasúttársaság által rendelt vasúti kocsik, még 374-et kell leszállítani az 1350-ből, továbbá nagy eredménynek nevezte azt is, hogy tavaly mintegy 19 ezer szarvasmarhát sikerült hazánknak értékesítenie az észak-afrikai országban.
Érintette azt is, hogy a 4iG optikai kábel építését készíti elő Albánia és Egyiptom között, illetve a magyar vállalatnak az a beruházása is előkészítés alatt áll, amelynek nyomán hatmillió helyi háztartás számára biztosíthatnak majd internetelérést az infrastruktúra fejlesztésével.
Emellett elmondta, hogy egy nagy öntözési projekt előkészítése is folyamatban van, amelynek célja az egyiptomi mezőgazdaság hatékonyabbá tétele.
