MH/ MTI
2024. szeptember 18. szerda. 13:44
Sojgu szerint az erről való egyezkedés még a kurszki régióba történt ukrán betörés előtt folyt. „Törökország felajánlotta nekünk, hogy ne mérjünk csapásokat energetikai létesítményekre, ne mérjünk csapásokat nukleáris létesítményekre, és ne mérjünk csapásokat a kereskedelmi civil flottára a Fekete-tengeren.
Az elnökünk így döntött, és azt mondta: »Igen, hadd döntsünk így.« És nagy meglepetés volt számunkra, amikor egy idő után azt mondták (az ukrán hatóságok): »Nem, nem, nem, mi nem megyünk bele ebbe a megállapodásba«” – mondta a volt orosz védelmi miniszter. Augusztusban a The Washington Post amerikai napilap azt írta, hogy a kurszki ukrán behatolást megelőzően Moszkva és Kijev, katari közvetítéssel azt tervezte, hogy „titkos” tárgyalásokat folytat a konfliktus befejezéséről, és megállapodik arról, hogy két hónapig nem támadja egymás energetikai létesítményeit.
A lap szerint Oroszország az ukrán támadás miatt döntött a folyamat leállításáról. Az orosz külügyminisztérium azt közölte akkor, hogy a felek között nem folynak tárgyalások. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy Oroszország továbbra is kész lenne-e tartózkodni az energetikai létesítmények elleni csapásoktól, így válaszolt: „Nem volt semmilyen konkrét megállapodás, ez az első dolog. Nehéz most elképzelni, hogy a Kurszk megyében kialakult helyzet tükrében bármilyen megállapodás létrejöhet. De mindezzel együtt számunkra (…) az a legfontosabb, hogy elérjük a céljainkat.” Sojgu a Rosszija 24-nek nyilatkozva szintén azt mondta hogy mindaddig semmilyen tárgyalás nem lesz Ukrajnával, amíg csapatait „ki nem dobják” a kurszki régióból. „Van itt egy nagyon-nagyon lényeges momentum – ez pedig Kurszk.
Mi terroristákkal – az ukrán hatóságok pontosan ennek számítanak – semmilyen tárgyalásokat nem folytattunk, nem folytatunk, és nem fogunk folytatni, mert az a törekvés, hogy nukleáris terrorcselekményt kövessenek el a kurszki atomerőművel szemben, úgy mondanám, nem más, mint a terrorizmus felső foka” – nyilatkozott. „Vagyis megvolt bennük a kívánság és a törekvés, hogy eljussanak oda, és elfoglalják a kurszki atomerőművet. Szerencsére ez nem sikerült” – tette hozzá.
Sojgu szerint a kurszki támadással az ukrán fél célja az volt, hogy az orosz fél erőket csoportosítson át a gyakorlatilag ezer kilométeres frontvonalról, ám az orosz fél fokozódó ütemben folytatja a támadást a Donyec-medencében, és naponta átlagosan 28 négyzetkilométert „szabadít fel”, az ukrán hadsereg pedig mintegy kétezer embert veszít, köztük halottak és sebesültek is vannak.
A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz fél augusztus eleje óta ezer kilométernyi területet vont az ellenőrzése alá. Sojgu méltatta a kínai és a brazil rendezési kezdeményezést, ugyanakkor leszögezte: Oroszország számára ebben az ügyben az a megállapodás a legfontosabb, amelyet 2022 áprilisában, az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon írtak alá. Elmondta, hogy orosz részről dokumentáltak minden olyan katonai csapást, amelyet az ukrán hadsereg 2014 óta polgári célpontokra mért.
