Szergej Markov aggodalmát fejezte ki a Nyugat szerepvállalása miatt az orosz–ukrán konfliktusban, ami szerinte veszélyes mértékben fokozza a feszültséget.
Markov egyértelműen kifejtette, hogy a konfliktus eszkalációja súlyos következményekkel járhat, beleértve brit területek elleni potenciális csapásokat. Mint mondta, „végül, természetesen brit területet is érhet támadás… szükségessé válhat, hogy az orosz hadsereg valódi csapást mérjen azokra az F–16-osokra, amelyek a romániai és lengyelországi repülőtereken állomásoznak”. Figyelmeztetett arra is, hogy „sok orosz szakértő azt mondja, Oroszországnak taktikai nukleáris fegyvereket kell használnia”, különösen, ha Oroszország nukleáris védelmi rendszerét fenyegetik.
Vissza az elejéhez, amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát
A konfliktus kezdetére visszatekintve Markov az orosz inváziót azzal indokolta, hogy „felszabadítsuk az ukrán népet a neonáci rezsim alól”. Bírálta a nyugati országokat, különösen az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, amiért szerinte Ukrajnát proxy háborúra használják.
Hangsúlyozta, hogy míg Oroszország maga kezeli a külföldről vásárolt fegyvereket, addig Ukrajna, saját műholdkapacitás hiányában, csak a nyugati támogatással képes rakétáit célba juttatni. Markov kiemelte: „az ukrán hadsereg fegyverzetének 90 százaléka nyugati”, míg az orosz arzenál többnyire hazai gyártású.
A béketárgyalásokat illetően Szergej Markov kijelentette, hogy Oroszország nyitott a dialógusra, bizonyos feltételek mellett, mint például Ukrajna demokratizálása és a kijevi rezsim eltávolítása. Szerinte a megegyezés záloga, hogy „Ukrajna lehetne független, mint Svájc”. Az interjú összességében rámutat a geopolitikai bonyodalmakra és a konfliktus jelenlegi hatásain túli veszélyeire.
