A doktornő szerint a sör és a koktélok állnak az első helyen a károsító hatás szempontjából.
Elmagyarázta, hogy az erős italokkal ellentétben a sört leggyakrabban alacsony alkoholtartalmú italként kezelik, pedig nagy mennyiségben fogyasztva erősen megterheli a májat. Ráadásul a sörnek vízhajtó hatása van, ami dehidratáltsághoz, következésképpen másnapossághoz vezet – tette hozzá Serezhina.
A koktélokkal sem egyszerű a szakember szerint. Az összetételükben lévő egyéb adalékok ugyanis gyakran édességgel, keserűséggel és savanyúsággal leplezik az alkohol erejét.
„Ha nem vigyázunk, nagyon könnyen, szinte észrevétlenül elérhetjük a részegség állapotát. Különösen akkor, ha a koktél kólával, pezsgővel vagy egyéb szénsavas üdítővel készül: a szén-dioxid, amelynek köszönhetően az ital buborékos lesz, tovább fokozza az alkohol erejét” – mondta Vera Szerezsina.
„Az etanol mellett a másnapossági szindrómában a kongenereknek nevezett anyagok is szerepet játszanak. Ezek az erjedés során keletkező kémiai anyagok felelősek az italok ízéért és aromájáért. És minél több van belőlük egy italban, annál súlyosabb a másnaposság. A legtöbb kongenert a rum, a brandy, a vörösbor, a tequila, a konyak és a whisky tartalmazza” – osztotta meg a szakértő.
A harmadik italcsoportba, amely nagyon gyorsan megrészegít és súlyos másnapossághoz vezethet, a szeszes likőrborokat sorolta, mint például a sherry, a portói, a madeira, a marsala és mások. Az orvos megjegyezte, hogy ezek körülbelül 17-25 százalék etil-alkoholt tartalmaznak, gyorsan felszívódnak a gyomor-bélrendszerből és könnyen bejutnak a véráramba.
„Természetesen az alkohol egészségügyi hatásai az elfogyasztott mennyiségtől – a kis mennyiségtől a mérsékelt vagy erős fogyasztásig –, valamint a fogyasztás jellegétől – akut, mértéktelen vagy krónikus alkoholfogyasztás – függően változhatnak” – értékelte a doktornő.
