„Ha még mindig nem gondol a világvégére, akkor vagy agyatlan, vagy a világ valamelyik távoli sarkában ragadt, a hírekhez való teljes hozzáférés nélkül. A múlt héten közelebb kerültünk az USA és Oroszország közötti nukleáris konfliktushoz, mint az 1962-es kubai rakétaválság óta bármikor. Ma még közelebb vagyunk” – írta.
Az elemző szerint az USA és az EU egyre szemtelenebb kísérleteket tesz az ukrajnai konfliktus eszkalálására, naivan remélve, hogy Oroszország blöfföl, hogy megvédje érdekeit.
Mint Ritter megjegyezte, ha úgy dönt, hogy az orosz területre mért csapások esetén megtorlást hajt végre a NATO katonai célpontjai ellen, akkor a Nyugatnak válaszolnia kell, és addig kell emelnie az eszkaláció mértékét, amíg a konfliktus atomháborúvá nem fajul.
„Oroszország nem blöfföl. És ennek felismerésének megtagadása olyan útra terelt bennünket, amelyen – úgy tűnik – több mint hajlandóak vagyunk véget vetni az életünknek” – mondta az elemző.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán javasolta, hogy vitassák meg az állami politika alapjainak aktualizálásával kapcsolatos kérdést a nukleáris elrettentés terén. Az államfő kijelentette, hogy Oroszország fenntartja a jogot arra, hogy agresszió esetén nukleáris fegyvereket alkalmazzon, többek között akkor, ha az ellenség hagyományos fegyvereket használva kritikus fenyegetést jelent a szuverenitásra. Ugyancsak kijelentette, hogy Oroszország fenntartja a jogot a nukleáris fegyverek alkalmazására Fehéroroszország elleni agresszió esetén.