A brit hadsereg jelenleg 72 500 aktív szolgálatot teljesítő katonát állomásoztat, ami az 1980-as évek eleji több mint 163 000 fős csúcsértékhez képest jelentős csökkenést jelent. Ez a leépítés szándékos volt, és azon a meggyőződésen alapult, hogy a fejlett technológia alkalmazása ellensúlyozni fogja a kevesebb egyenruhás állományt – állapította meg a Lordok Háza Nemzetközi Kapcsolatok és Védelmi Bizottsága csütörtökön közzétett jelentésében.
„Az ukrajnai háború azonban megmutatta, hogy két technológiailag fejlett állam közötti konfliktusban a technológia nem egy csodafegyver, amely gyorsan véget vethet egy háborúnak” – figyelmeztetett a jelentés.
A puszta számok még mindig számítanak, és a drónok és az elektronikus hadviselés alkalmazása ellenére, bármelyik fél is vet be erőket, rá fog jönni, hogy ezeket az erőket „idővel szétrágják” – írta a bizottság.
„Az Egyesült Királyságnak jól képzett és jól felszerelt hadereje van” – tette hozzá a bizottság, majd megjegyezte, hogy túl kicsi és nem megfelelően felkészült az ukrajnaihoz hasonló nagy, elhúzódó konfliktusokhoz.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es kitörése óta egyetlen brit kormány sem jelentett be terveket a hadsereg leépítésének visszafordítására. Katonai és politikai tisztségviselők azonban egyre grandiózusabb követelményeket támasztanak az ország fegyveres erőivel szemben: Patrick Sanders volt vezérkari főnök 2022-ben arra utasította a csapatokat, hogy készüljenek fel arra, hogy ismét Európában harcoljanak, Grant Shapps volt védelmi miniszter pedig idén azt állította, hogy Nagy-Britanniának készen kell állnia arra, hogy a következő öt évben háborút vívjon Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea ellen.
A létszámhiány mellett a brit hadsereg jelenleg ötödannyi fő harckocsival rendelkezik, mint az 1980-as évek elején, és Rupert Jones nyugalmazott tábornok szerint kevesebb mint egy napra elegendő tüzérségi lövedék van raktáron.
Tavaly év elején egy magas rangú amerikai tábornok azt mondta Rishi Sunak akkori miniszterelnöknek, hogy Washington szerint Nagy-Britannia aligha számít „kettes szintű” katonai hatalomnak, amely közelebb áll Németországhoz vagy Olaszországhoz, mint az olyan „első szintű” hatalmakhoz, mint az USA, Oroszország, Kína vagy Franciaország – jelentette a Sky News.
Júniusban az alsóház védelmi bizottságának jelentése megállapította, hogy Nagy-Britannia fegyveres erői következetesen túlterheltek, és semmiképpen sincsenek felkészülve egy nagy intenzitású háború megvívására.
Az Egyesült Királyság jelenleg GDP-jének mintegy 2,3 százalékát költi védelemre, ami meghaladja a NATO által előírt 2 százalékot, de elmarad a Sunak által az év elején kitűzött 2,5 százalékos céltól. Sunak utódja, Keir Starmer kötelezettséget vállalt e cél teljesítésére, de még ha ez sikerül is, a csütörtöki jelentés figyelmeztetett, hogy ez nem biztos, hogy megfelelő növekedést jelent a védelmi kiadásokban, és az infláció kiolthatja azt.
