A Spiegel két évig tartó nyomozás után határozottan kijelentette: Az Északi Áramlatot 2022. szeptember 26-án egy volt ukrán titkosszolgálati ügynök vezetésével, főként amatőr búvárok robbantották fel. A német hetilap, csak így egyszerűen, belecsapott a lecsóba. A határozott állítást viszont csak azok fogadják el, akik vagy nagyon naivak, vagy éppen ezt a véleményt akarják mindenképpen magukévá tenni. A Balti-tenger alján, az Oroszországból induló és Ukrajnát elkerülő, majd Németországba érkező, négy csőből álló vezeték-komplexumnak, globális értelemben is nagy a jelentősége.
A német lap megállapításai kísértetiesen hasonlítanak a nemrégiben nyilvánosságra hozott hivatalos német állásponthoz, ami felkelti a gyanút, hogy a két jelentés elkészítésének hátterében volt valamilyen együttműködés a felek között.
Kezdjük talán azzal, hogy miként tudtak a Spiegel munkatársai sikeres nyomozást folytatni egy ilyen fontos ügyben, amelynek részleteihez csak a titkosszolgálatok tudtak hozzáférni? A Spiegel jelentése azt állítja, hogy az elkövetők az Androméda nevű vitorlást álnéven bérelték ki, hogy a merénylet színhelyére jussanak. Tehát, az orgánumnak az a véleménye, hogy a vízi jármű alkalmas volt a feladat elvégzésére.
Na, akkor most nézzük meg, hogy ugyanez a hetilap mit írt egy évvel az Északi Áramlat vezetékeinek a felrobbantása után: Az Androméda nem más, mint egy ócska kád. A 75 lóerős dízelmotor zörög, mint egy traktor, és az egész csónak nyikorog és nyög minden nagyobb irányváltásnál.
Ezek a megállapítások nem éppen azt sugallják, hogy a vízi jármű alkalmas lehetett egy ilyen bonyolult feladat ellátására. De akkor az Androméda hogyan lett a következő év távlatából nézve egy kifogástalan állapotú vitorlás jacht?
Nézzük a búvárok merülésének technikai részleteit. A Spiegel szerint a robbantást amatőr búvárok hajtották végre. Az amatőr búvárok 30 méterig merülhetnek le a tenger felszíne alá. A mélyebb merülés, már a tartályba magukkal vitt sűrített levegő összetétele – általában nitrogén-oxigén aránya körülbelül 79:21 – miatt is életveszélyes. A 30 méternél mélyebb búvárkodáshoz, vagyis a technikai merüléshez már hélium szükséges. A különböző gázok emberi szervezetre gyakorolt hatása nagy nyomás alatt megváltozik. A felrobbantott csővezetékek 100 méter mélyen feküdnek a Balti-tenger alján, és nagyon komoly felszerelés kellett volna ahhoz, hogy bárki is hozzájuk férjen. Ilyen mélységben már csak technikai vagy katonai búvárok képesek lemerülni, de az akció mindenképpen komoly veszélyt rejt magában, életveszélyes vagy maradandó egészségügyi károsodást okozhat. Tehát, a mélytengeri búvárkodáshoz alapos felkészülés és nagyon komoly technikai eszközök kellenek.
Alig valószínű, hogy csak amatőr képzettséggel rendelkező búvárok a bonyolult technikát és a mélytengeri búvárkodás gyakorlatát egy „gyorstalpaló” tanfolyamon biztonsággal el tudták volna sajátítani. A német hivatalos közlés szerint a technikai eszközök beszerzését ukrán magánerőből finanszírozták, körülbelül 300 ezer dollárról van szó. Azért kíváncsiak lennénk, hogy melyik ukrán üzletember adna ennyi pénz egy kockázatos vállalkozásra, nem is beszélve annak nem kívánt hozadékáról, mert valószínűleg az életét kockáztatná, ha személye kiderülne.
De voltak még más olyan tényezők is, amelyek nagyon is kérdésessé teszik azt az állítást, hogy könnyűbúvárok robbantottak fel az Északi Áramlat négy ágából hármat – az első megrongálásának kísérlete kudarcot vallott –, mert hiába a speciális felszerelés, 100 méter mélységben a búvárok így is csak rövid időt, nagyjából tíz percet tartózkodhatnak.
Minden számítás arra az eredményre jutott, hogy ilyen rövid idő alatt még akkor sem lehet e feladatot elvégezni, ha két ember jut egy vezetékre. A bonyolult technikai eszközöknek az elhelyezése, rögzítése, üzembe helyezése, beállítása ennél jóval több időt igényel. Mint láttuk, az első vezeték felrobbantásának kísérlete kudarcot is vallott.
A hírek szerint a merényletet szervező személyen és a kétfős személyzeten kívül még kilenc ember, köztük egy nő volt az Androméda fedélzetén. Hírek szerint már ennyi ember súlya eleve túlterhelte a vitorlást, és akkor még nem beszéltünk a nagy mennyiségű robbanóanyagról, a detonátorokról, a szükséges kábelkötegekről és az egyéb technikai felszerelésekről.
És akkor még a java hátra van, mert a felszínre jutás legalább nyolc órát vesz igénybe. A gyorsabb felszínre jutás a biztos halált jelentené a búvárok számára. Tehát az egész művelet rendkívüli kockázatokkal jár.
A fent vázolt problémák összességében igen valószínűtlenné teszik, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek a felrobbantása úgy történt, ahogy a Spiegel és a német hivatalos közlemény ezt felvázolta.
A robbantások biztonságos elvégzéséhez külső eszközt kellett igénybe venni. Például egy mini tengeralattjárót, amelynek belülről irányítható külső karjai vannak, és kifejezetten mélyvízi aknatelepítésre tervezték. A kétfős személyzet így több időt tölthet biztonságosan a 100 méteres mélységben. Csakhogy egy ilyen speciális, aknatelepítésre alkalmas tengeralattjárót kizárólag valamelyik haditengerészet megrendelésére gyártanak.
Az üggyel kapcsolatban felmerült az Egyesült Államok neve, mert Seymour Hersh szerint 2022 júniusában a térségben megrendezett Baltops fedőnevű NATO haditengerészeti gyakorlat leple alatt helyezték el a robbanószerkezeteket az orosz gázvezetékek alatt. A Pulitzer-díjas amerikai újságíró az Egyesült Államok haditengerészet vádolta meg a merénylettel.
Ezzel párhuzamosan Stephen Bryen lapunknak adott korábbi interjújában úgy vélekedett, hogy Európában a briteknek van az ilyen feladat elvégzésére alkalmas mini tengeralattjárója. Nagy a valószínűsége, hogy a két angolszász állam közös akciójáról lehet szó.
A robbantás után Liz Truss – aki nem éles eszéről volt híres – akkori brit miniszterelnök egy egyszavas kódolatlan SMS üzenetet küldött az amerikai külügyminiszternek, Antony Blinkennek. A közlendő pedig így szólt: Bevégeztetett. Ez az egy szó magáért beszél.
Joe Biden még az ukrajnai háború kirobbanása előtt adott egyik interjújában kijelentette: Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor nem lesz Északi Áramlat. Véget vetünk neki. A riporter ellenvetésére, hogy „de pontosan hogyan fogja ezt megtenni, mivel… a projekt Németország irányítása alatt áll?” Az amerikai elnök azt felelte, „Ígérem, képesek leszünk erre.”
Így azért hitelt lehet adni Dmitrij Peszkov szavainak, aki azt mondta, hogy az orosz különleges szolgálatok olyan információkkal rendelkeznek, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázst egy magánszemélyekből álló kis csoport magánpénzből követte volna el.
Jelentős államok is részt vettek ennek a szabotázsakciónak a megszervezésében és végrehajtásában – mondta a Kreml szóvivője.
Akkor most térjünk vissza a Hersh állításához, vagyis hogy az Északi Áramlatot a Baltops fedőnevű NATO haditengerészeti gyakorlat leple alatt robbantották fel. A Baltops egy évente megrendezett NATO tengerészeti hadgyakorlat, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei a Balti-tengeren és a környező régiókban hajtanak végre. A 2022-es – az Északi Áramlat felrobbantása előtt alig három hónappal – gyakorlaton a résztvevő államok haditengerészetei, többek között a vezető nélküli víz alatti járművekkel való manőverezést, a víz alatti aknavadászatot és telepítést gyakorolták.
Kérdés: vannak ilyen véletlenek?
