Először az idei árvízről beszélt a kormányfő. Azt mondta, hogy szeptember közepétől 10 napon át hazánk nehéz heyzetben volt, hirtelen jött az árhullám, és komoly veszély fenyegetette az országot.
„Nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize”.
A Duna teljes vonalán védekeztünk, a bajt sikerült kivédenünk – tette hozzá Orbán Viktor. Majd megköszönte az önkéntesek és a szakemberek munkáját.
A kormányfő úgy fogalmazott: „egy évtized alatt Magyarország és a magyar állam szemmel láthatóan megerősödött, a magyar állam hatékonyabb, szervezettebb és felkészültebb volt, mint a 2013-as árvíz idején”.
A 2013-as árvíz után 435 milliárd forintot fordított a kormány árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 150 millió forintot a Duna menti védvonalak fejlesztésére.
A kományfő beszélt az óvodai és iskolai fejlesztésekről is. Elmondta, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forint értékben építettek és újítottak fel óvodákat és iskolákat. 57 tanuszoda, 87 tornaterem és 31 új iskola épült. Augusztus végén pedig átadták az ország legnagyobb iskolai beruházást, a Dunakeszi diáknegyedet. Emellett számos anyagi segítséget kaptak a családok.
„A tanévkezdésre 13 millió tankönyv jutott el ingyenesn a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákokhoz. Ez 15 milliárd forint kiadásától kíméli meg a családokat.”
A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország program – folytatta a miniszterelnök. Júliustól az Egészség Ablak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni, és digitálisan is lehet időpontot foglalni a járóbeteg szakrendelőkbe.
Folytatódott a Gondosóra program is, amelyre már 650 ezren regisztráltak, azaz mára minden harmadik 65 év feletti állampolgárnak van gondosórája. Emelett elindult a digitális állampolgárság program is.
A kormányfő beszélt a turizmus fontosságáról is. Azt is mondta, hogy az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt, az idei év pedig rekord évnek ígérkezik. „Soha nem nyaralt ennyi honfitársunk az országhatáron belül, és soha nem látogatott ennyi turista hazánkba.” Hozzátette azt is, hogy még soha nem nyaralt annyi ember külföldön, mint az idén.
Új gazdaságpolitikára van szükség
Majd a gazdaság teljesítményére tért rá a kományfő. „A gazdasági növekedés tekintetében az Európai Unió 27 államából a 11. helyen állunk, növekedésünk üteme az Európai Unió átlagának mésfélszerese.” A beruházások tekintetében pedig az unió 4. helyén állunk. Teljes a foglalkoztatás, 4 millió 740 ezer ember dolgozik, és aki akar, az talál magának munkát. A reálbérek pedig 12. hónapja folyamatosan emelkednek.
Az ország pénzügyi helyzetéről azt mondta Orbán Viktor, hogy az megnyugtatóan stabil. Az államadósság csökken, A költségvetés hiányát 4,5 százalékra kell csökkenteni, ez a cél reális.
„A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van és a következő csatákra készül” – fogalmazott a miniszterelnök.
Ismertette, hogy meghosszabbították a lakossági kamatstopot, július 1-jén pedig elindították az új otthonfelújítási programot, amivel húszezer házat lehet felújítani. Közölte, hogy tavaly tíz százalék alá szorították az inflációt, a nyáron pedig már 3,4 százalékos volt az infláció.
„Az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győztek meg minket, hogy új gazdaságpolitikára is szükség lesz, ha új gazdasági sikereket akarunk elérni. Új gazdaságpolitika nélkül az elért sikereket sem lehet megóvni – mutatott rá Orbán Viktor. Szerinte csak akkor maradhat fenn a nemzetgazdaság, ha versenyképes termékeket tudunk gyártani. A mögöttünk hagyott hónapok ugyanis csak növelték a bajt. Az európai emberek hiába szavaztak a változásra, Brüsszel továbbra is a blokkosodás mellett kötelezi el magát. „Magyarország számára azonban a blokkosodás útja járhatatlan, mivel gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, pangáshoz és elszegényedéshez vezetne. Új gazdaságpolitikára van szükségünk” – tette hozzá.
„Magyarországnak ki kell maradnia azokból a konfliktusokból, ami választás elé kényszerít a keleti és a nyugati gazdaság között. Érdekünk az, hogy mindenkivel fenntartsuk a gazdasági kapcsolatokat. Kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni” – fogalmazott Orbán Viktor.
„Diákhitelhez hasonló munkáshitel, tőkejuttatás a kis- és középvállalkozóknak, a 13. havi nyugdíj állandósítása, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése, ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései.”
Migráció kérdése
A kormányfő ezután a migráció témájára tért rá. Mint mondta, a nyár heves vitákat hozott egész Európában. Németország lezárta a határait, Franciaország helyreállítja a rendet a határain, Hollandia minden idők legkeményebb migrációellenes jogszabályrendszerét jelentette be, Svédország és Finnország migrációellenes törvényeket tárgyal. A szabad utazás korszaka a végéhez közeledik. Pedig csak a magyar példát kellett volna követni.
Orbán Viktor kiemelte: ma azt büntetik és üldözik, aki kimondja az igazat. Magyarországnak azért kell fizetnie, mert megvédte Európát, Matteo Salvinit pedig azért akarják börtönbe zárni, mert megvédte a hazáját.
Beszélt arról is, hogy a háborút illetően a nyugat meggondolatlanul, téves számítások alapján és elhibázott stratégiával ugrott bele az ukrán-orosz háborúba. A helyzet egyre rosszabb, a harcok egyre jobban kiterjednek. A háborúnak azonban nincs megoldása a harctéren, ezért tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség – tette hozzá.
Magyarország kezdeményezésére alakult meg a Béke barátai nevű nemzetközi országcsoport, amely nem akarja tétlenül nézni, ahogy a harmadik világháború szélére sodorják az egész emberiséget.
Objektum doboz
