„Jelentős változás történt a (konfliktus) lehetséges rendezéséről folytatott beszélgetések hangnemében és tartalmában. (…) Az ukrán tisztviselők részéről nagyobb a nyitottság a tűzszünetről való megállapodás lehetőségének megvitatására” – írta a lap az ENSZ-közgyűlésen részt vevő európai diplomatákra hivatkozva.
A diplomaták szerint Andrij Sibiga új ukrán külügyminiszter a konfliktus rendezésének lehetséges kompromisszumos lehetőségeiről tárgyalt nyugati kollégáival a közelmúltban tett amerikai útja során. Hangsúlyozták, hogy Sibiga pragmatikusabban állt a területi engedmények lehetőségéhez, mint elődje, Dmytro Kuleba.
„Egyre nyitottabbak vagyunk azzal kapcsolatban, hogyan fog véget érni ez (a konfliktus), és mit kell engednie Ukrajnának ahhoz, hogy tartós békeszerződést kössünk” – idézte a lap egy meg nem nevezett diplomata szavait.
Hozzátette, hogy fél évvel ezelőtt az ilyen tárgyalások tabunak számítottak Kijev számára.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezéseket tett az ukrajnai konfliktus békés rendezésére: Moszkva azonnal beszünteti a tüzet, és kijelenti tárgyalási készségét, miután az ukrán csapatokat kivonják az új orosz régiók területéről. Emellett – tette hozzá – Kijevnek nyilatkoznia kell arról, hogy lemond a NATO-csatlakozási szándékáról, és el kell végeznie a demilitarizációt és a denazifikációt, valamint semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státust kell elfogadnia. Az orosz vezető az Oroszország elleni szankciók eltörlését is megemlítette.
Az AFU Kurszki területet ért terrortámadása után Putyin lehetetlennek nevezte a tárgyalásokat azokkal is, akik „válogatás nélkül támadnak civilekre, polgári infrastruktúrára, vagy megpróbálnak fenyegetést létrehozni nukleáris létesítményekre”. Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó később azt mondta, hogy Moszkva az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos, az orosz államfő által korábban hangoztatott békejavaslatait nem mondta vissza, de ebben a szakaszban „ezt a kalandot figyelembe véve” Oroszország nem fog tárgyalni Ukrajnával.
