A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a nyugat-balkáni államok európai integrációját gyorsítani hivatott berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján vett részt, majd hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak napjaink turbulens változásaira tekintettel valahonnan új lendületet, frissességet, energiát kell nyernie, hogy meg tudja állítani versenyképessége csökkenését, és úrrá tudjon lenni a kihívásokon.
„Mi úgy látjuk, hogy a Nyugat-Balkán az a hely, ahonnan ez az új inspiráció, ez az új lendület majd jöhet. Ezért amikor összeállítottuk a magyar EU-elnökség programját, akkor a bővítés ügyét tettük a napirend élére” – mondta. Majd sérelmezte, hogy a térség tagjelölt országai már átlagosan tizenegy éve és öt hónapja várakoznak a belépésre, a tagjelölti kérelmeiket pedig több mint tizenöt éve adták be.
„Nyilvánvaló, hogyha nem lépünk előre ezen folyamatban, akkor az Európai Unió bővítési politikájának hitelessége lesz oda” – figyelmeztetett. Illetve arra is kitért, hogy EU-s kollégái gyakran hangoztatják egy érdemalapú folyamat fontosságát, de ha továbbra sem lesz előrelépés, azzal épp ezt az elvet fogják semmibe venni. „Hiszen jól látható, hogy hiába teljesítenek jól a tagjelöltek, mégsem megy előre a bővítési folyamat” – húzta alá.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy az utolsó bővítésre akkor került sor, amikor Magyarország legutóbb töltötte be a soros elnöki tisztséget, akkor sikerült véglegessé tenni a horvát csatlakozási folyamatot.
„Az előttünk álló három hónapban Magyarország elnöklésével az Európai Unió kormányközi konferenciákat fog tartani az öt nyugat-balkáni tagjelölt országgal, legalábbis ez a nagyon határozott célkitűzésünk” – tudatta.
„Albániával kerülhet sor legkorábban a kormányközi konferenciára október közepén, ahol végre az első tárgyalási fejezetcsoport megnyitására majd sor kerül” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy Szerbia a régió kulcsállama, ezért elkerülhetetlen, rendkívül fontos lenne az integrációs folyamatának előrevitele.
„Ennek nélkülözhetetlen eleme a kormányközi konferencia megtartása Szerbiával. Mi azt gondoljuk, hogy Szerbiával a harmadik tárgyalási fejezetcsoportot meg kell nyitni. Ez a növekedésről és a versenyképességről szól. Ha valaki ellátogatott a közelmúltban Szerbiába, akkor láthatja, hogy miről szól a növekedés és miről szól a versenyképesség” – folytatta.
A miniszter ezt követően Montenegróra tért rá, és úgy vélte, hogy nem csupán fejezetek megnyitására, hanem lezárására is lehetőség van. „Hosszú ideje nem került erre sor. Montenegró jól teljesít, legalább négy fejezet lezárására sor kerülhet” – jegyezte meg.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban közölte, hogy folyamatos egyeztetésben állnak, s az ország jól is teljesít, így reális lehet a csatlakozási tárgyalások keretének elfogadása, ezáltal világos lesz, hogy milyen mandátum alapján lehet majd tárgyalni.
Végül érintette Észak-Macedóniát is, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy egyes EU-tagországok kétoldalú problémák miatt blokkolják a folyamatot. „Észak-Macedónia is megérdemli az előrehaladást, ezért egy politikai kormányközi konferencia megtartása fontos lesz a következő három hónapban” – szögezte le.
„Magyarország továbbra is tehát bővítéspárti ország, továbbra is azt gondolja, hogy az Európai Uniónak szüksége van az új lendületre, az új dinamikára, a frissességre, és ez leginkább a Nyugat-Balkánról jöhet majd meg” – összegzett.
