A német kancellár azt reméli, hogy a hívásra a brazíliai Rio de Janeiróban november közepén tartandó G20-ak találkozója előtt kerülhet sor – jelentette hétfőn a Die Zeit, hozzátéve, hogy a tárgyalásokra még nem kérték fel – tájékoztat az Oroszhirek.
„Utolsó telefonbeszélgetésünk 2022 decemberében volt – előtte gyakrabban beszéltünk” – mondta Scholz márciusban a Politico című lapnak.
A két politikus utoljára Berlin kérésére beszélt egymással a Kreml tájékoztatása szerint. Az egyórás hívás során Putyin elmagyarázta az Ukrajna elleni orosz hadművelet logikáját, és kijelentette, hogy az ukrán csapatok felfegyverzését és kiképzését célzó nyugati politika „romboló”. Scholz sürgette Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.
„A legutóbbi telefonbeszélgetésem már jó ideje volt. De tervezem, hogy idővel újra beszélek Putyinnal” – mondta Scholz a Koelner Stadt-Anzeiger című lapnak 2023 májusában, amikor az orosz elnökkel való kapcsolatáról kérdezték.
2022 októberében Scholz a Deutschlandfunk rádiónak azt mondta, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetéseinek hangneme „mindig baráti, még akkor is, ha nagyon eltérő nézeteink vannak”, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy senki ne tápláljon „illúziókat” azzal kapcsolatban, hogy ez gyors eredményeket fog hozni.
Szeptemberben Scholz hangsúlyozta, hogy Ukrajnában minél hamarabb békét kell teremteni, és hogy hamarosan konferenciát kell tartani a konfliktus diplomáciai megoldásáról, amelyre ezúttal Oroszországot is meghívják.
A Svájc által júniusban rendezett nemzetközi találkozó, amelynek célja az ellenségeskedések kezelése volt, nem hozott konkrét eredményeket, mivel számos részt vevő nemzet nem volt hajlandó támogatni a közös nyilatkozatot. Oroszországot pedig nem hívták meg.
Németország a második legnagyobb katonai támogatást nyújtó ország Ukrajna számára, a Kieli Világgazdasági Intézet szerint 2022 januárja és 2024 júniusa között több mint 10 milliárd euró értékben szállított Ukrajnának. Berlin 2025-ös költségvetési javaslata azonban 50 százalékkal kívánja csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt – jelentette szerdán a Reuters a tervezet áttekintése után.
A német gazdaságnak különösen fájt az orosz földgáz elutasításáról szóló döntés. A csővezetékeken keresztül szállított olcsó üzemanyag az ukrajnai konfliktus előtt évtizedeken át hajtotta az EU vezető gazdaságát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a múlt hónapban megjegyezte, hogy Moszkva nem látja megfelelőnek a feltételeket a konfliktus rendezését célzó béketárgyalások megkezdéséhez, és hogy még nem hallott semmilyen nyilatkozatot az ügyben „attól az országtól, amely valójában irányítja ezt az egész folyamatot”, nyilvánvalóan az Egyesült Államokra utalva.
