A rizs az egyik legkedveltebb köret a burgonya mellett. De nem csak köretként szeretjük. Sokaknak már a reggelijében is ott van a rizs, de ebédre és vacsorára is nagyon jó választás. Kiváló akár rizspehelyként, akár rizsszeletként, köretként, de rizskochként, tejberizsként, rizsfelfújtként, mint desszert is megállja a helyét. Azonban nemcsak mi szeretjük, a növényeink is nagyon hálásak érte!
A rizs nemcsak ételkét népszerű, a rizstej például a tejallergiások számára jelent finom megoldást. A rizs hazájában, Délkelet-Ázsiában a belőle készült levessel indul a nap, míg Thaiföldön vele zárják, amikor lefekvés előtt megisszák a kao tomot. A rizses csokik pedig az édességek egy egészen új dimenzióját nyitották meg előttünk. A rizs tehát átjárja a napunkat, és az ételeink nagy részében jelen van.
A rizst már az újkőkor óta ismerjük, azonban igazán a déli hódításokkal terjedt el. Európában a római korban egzotikus drágaságnak számított, így gyakran szerepelt a különféle lakomák ételei között is. Elterjedése a középkor elejére tehető. Olaszországban a 15. század elején jelent meg, a Balkán-félsziget országaiban pedig a török hódoltság idején vált ismertté. Magyarországi megjelenése is ehhez az időszakhoz köthető, mivel a törökök honosították meg hazánkban.
Ezért szeretik a növényeink a rizst
A rizs számos különféle tápanyagban gazdag, többek között nitrogénben, foszforban, káliumban, magnéziumban, cinkben, vasban és kénben. Mindezeknek köszönhetően a rizsvíz hatékony alternatívája lehet a szintetikus műtrágyáknak, beltéri és kültéri növények számára egyaránt. De nemcsak táplálja a növényeket, hanem segít abban is, hogy megvédhessük őket a kártevőktől, és javítja a talaj szerkezetét azáltal, hogy elősegíti a hasznos mikroorganizmusok növekedését.
Az indonéziai Universitas Terbuka tanulmánya tudományosan is alátámasztja a rizsvíz hatékonyságát, mivel a kutatók szerint számos különböző növény, köztük a paradicsom és az édesburgonya is, magasabbra nőtt, több levelet hozott, és egészségesebb gyökérzetet növesztett annak hatására, hogy rizsvizzel locsolták.
Így készítsük növényeink számára a rizsvizet
Amikor rizst főzünk, a főzés során bekerül a főzővízbe a keményítő egy része, valamint számos tápanyag is. Ezt pedig felhasználhatjuk a növényeinknél, de csak akkor, ha nem sóztuk meg, és ha nem tartalmaz egyéb ízesítőket sem. Így érdemesebb inkább csak a növényeink számára készíteni külön rizsvizet. A legegyszerűbb módszer, ha a nyers rizst langyos vízbe áztatjuk, majd egy-két percig keverjük, 30–45 percig ázni hagyjuk, és végül leszűrjük. Azonban még hatékonyabb, ha erjesztjük a rizsvizet.
Ehhez először a fenti, áztatásos módszerrel sima rizsvizet kell készíteni, majd ezt a folyadékot tiszta edénybe kell önteni úgy, hogy nagyjából háromnegyedig legyen az edényben. Adjunk hozzá egy teáskanál fehér cukrot és négy evőkanál tejet, majd keverjük össze alaposan. Ezután takarjuk le, és hagyjuk fénytől védett helyen erjedni három-négy napig. A rizsvízhez bármilyen rizst használhatunk, akár barnát is, azonban fontos, hogy ne legyen sózott, és ne tartalmazzon semmilyen ízesítőt sem. A boltban árult rizsvíz nem jó a növények számára, ezért készítsük azt házilag.
A szintetikus műtrágyákhoz képest a rizsvíz használata nagyon biztonságos, de nem szabad túlzásba vinni, hiszen nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz, ezért elég, ha havonta egyszer öntözzük meg vele a növényeinket, akár beltéren, akár kültéren neveljük azokat. Nagyon szeretik az enyhén savas talajt kedvelő növények, mint például a paprika, a paradicsom, a páfrányok, a különféle pozsgások, a zöldike vagy a fokföldi ibolya.
Amit a rizsről tudni érdemes
A rizs a perjefélék családjába tartozik, és olyannyira fontos növény, hogy a rizs adja az emberiség több mint hatvan százalékának fő táplálékát. A rizsnek csaknem 8000 fajtája ismert. A rizs termelése a palántaneveléssel kezdődik, amely körülbelül négy hétig tart, mely után az ültetés következik. A növények, a fajtájuktól függően, 90–150 nap alatt fejlődnek ki, és a virágzásuk után 30–40 nappal később érnek a bugákban a szemek.
A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti korpát és csírát. Emiatt azonban nagyobb a tápértéke, és tovább kell főzni, hogy ne maradjon kemény.
Az opálrizs a hántolt rizsek egy speciális változata, amelyet még a héjában felgőzölnek, és csak ezután hántolják. A színe barna, de nagyon szép fehér lesz, amikor megfőzzük. Vannak hosszú szemű fajták, amelyek hossza az átmérőjüknek akár az ötszöröse is lehet. Ezeket nevezzük „pergős” rizseknek, hiszen ezek a főzés során nem tapadnak össze. A hosszú szemű fajtákkal ellentétben a rövid szemű fajták sokkal puhábbra főnek, és könnyen összetapadnak. Ezekből készülnek a tejberizsek, a pudingok, a gombócok és a pálcikával fogyasztott ételek.
A hántolt és koptatott fehér rizs A vagy B minőségben vásárolható meg. A rizs minősége attól függ, hogy mennyi benne az idegen anyag és a sérült, töredék szem. A hazai A rizsben legfeljebb 0,2 százalék idegen anyag és tíz százalék rizsszemtörmelék lehet, míg a B rizsben 0,3 százalék idegen anyag és húsz százalék törmelék lehet, és nyolcvan százalékban ép rizsszemeket kell tartalmaznia.
Ha a rizs nagyon törmelékes, akkor is fel lehet használni akár tejberizsként, akár daraként vagy rizslisztként. A töredékből több keményítő kerül főzéskor a vízbe, emiatt ragadósabb lesz. A fényezett rizs esetében a szemeket glükózzal és talkummal fényesre csiszolják. Ezek a szemek kevésbé főnek szét, és nem tapadnak össze.
A fehér rizst szárazon két-három évig lehet tárolni, míg megfőzve a hűtőben két napig marad friss. A barna rizs sokkal érzékenyebb, ezért nagyon oda kell figyelni a lejárati idejére.
A rizs nem csak a növényeknek tesz jót
A rizs 76 százaléka keményítő formájában jelenlévő szénhidrátot, hét-nyolc százalékban fehérjét és 1,3 százaléknyi zsírt tartalmaz. A fennmaradó részben ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. A rizs foszfort, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Kevés benne a nátrium, ezért kiváló a magas vérnyomás, a túlsúly és a szívelégtelenség megelőzésében.
Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Rostjai serkentik a bélműködést, és mivel gluténmentes, a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják. Gazdag B1- és B2-vitaminban, amely nagyon jót tesz a bőrnek. A legtöbb B-, E- és K-vitamin a hántolatlan rizs korpájában van.
De nem csak enni és inni érdemes. Ha rizsvízzel mossuk meg az arcunkat, az tisztítja, frissíti, hidratálja, és feltölti tápanyagokkal, így a bőr selymes tapintású és fényes lesz. Sőt, ha rendszeresen használjuk, még a pigmentfoltok is eltűnhetnek.
Mártsunk egy vattakorongot a lébe, de csakis akkor, ha sem sót, sem egyéb fűszert nem tartalmaz, majd reggel és este kenjük át vele az arcunkat, nyakunkat, dekoltázsunkat, és hagyjuk, hogy magától elpárologjon. Még a pattanások és az apró véraláfutások ellen is hatásos, hiszen A-, C-vitamin, fenolsav és a flavonoidok találhatók benne. De nemcsak a bőrünk, a hajunk is hálás lesz érte. A samponos hajmosás után öblítsük le vízzel, majd a rizs után megmaradt vízzel a hajat, amely ezáltal erősebbé, fényesebbé válik.
