Akkora sallert adott Orbán Viktor az örök elégedetlen, rendszeresen a közhangulatot rongáló, a kormány ellen hergelő pedagógus-szakszervezeteknek, hogy a fal adta a másikat. A miniszterelnök alig ejtette ki a száján, hogy jövőre várhatóan 32,2 százalékkal fog emelkedni a pedagógusok fizetése, Totyik Tamás, Nagy Erzsébet és a többi vitriolbajnok már vette is elő a méregpoharat, hogy a maró kénsavval azonnal elkezdje locsolgatni a bimbózó reményeket, hogy a pedagógusok, köztük az óvónők még véletlenül és egy másodpercig se örülhessenek annak, hogy szerencsés esetben a januártól már 32,2 százalékos fizetésemelést akar a kormány végrehajtani.
Orbán Viktor sem rejtette véka alá, hogy a pedagógus-béremeléshez egy jogi aktus még hiányzik. Magyarországnak kapnia kell Brüsszelből egy levelet, amely biztosítja a kormányt, hogy a béremelés bizonyos százalékát Brüsszel ki fogja fizetni. Ha a levél megérkezik, a kormánynak kész terve van, hogy mit fog tenni. Ez a kész terv pedig egy hároméves bérfejlesztési program, amelyet az aktus megszületése esetén meg tudnak indítani. A programban 2024. január 1-jétől – vagyis a februári fizetésekben látható módon – 32,2 százalékos béremelést akar a kormány végrehajtani. A kormányfő hozzátette: „Ennél kisebb mértékű, de jelentősebb” emelés lesz 2025. és 2026. január 1-jétől. A béremelési program végén a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz. Pont.
Ez volt az a bizonyos saller, amire nem számítottak a szakszervezetek. Ők ugyanis a baloldal csatlósaiként abban reménykedtek, ezzel a társadalomhergelési stratégiával be tudnak segíteni a politikai pártoknak, hogy minél eredményesebben szerepelhessenek a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választásokon.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában el is ismerte, hogy terveznek újabb tiltakozásokat, de előtte megvárják, mit hoz a jövő évi béremelés. Totyiknak ugyanis az az érzése, a kormány Brüsszel levelére hivatkozva „arra játszik”, hogy minél később történjen meg a kifizetés és az EU-s és az önkormányzati választásokat is befolyásolni tudják ezzel.
Totyiknak rendkívül vastag bőr van a képén, ugyanis éppen a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette be, hogy az emberei azon dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó pénzeket. A Spirit FM műsorában úgy fogalmazott, „Brüsszelnek az a célja, hogy megbuktassa a magyar kormányt. és Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.”
Érdekes módon Brüsszel soha nem tiltakozott azért, hogy a Böszme ilyen vádakkal illette őket. Nyilván azért nem, mert ezek bizony nem vádak, hanem a valóság építőkockái.
Gyurcsány azt is elárulta, hogy „ők (tehát személyesen ő és a dollárbaloldal is – a Szerző) nagyon sokat dolgoznak azon Brüsszelben és itthon is, hogy Magyarország ne kapja meg a neki jogosan járó pénzeket.” Kijelentette, „hát nem kell hazudni. Mi voltunk ott! Ez volt a dolgunk! Mi nem Brüsszelben támadjuk az Orbánt, ez itt egy tévedés! Mi itthon is támadjuk az Orbánt!”
Magyarán ezt a bizonytalan helyzetet, amely a kormány küzdelmei alapján már sokkal jobb, mint korábban, Gyurcsányék aknamunkája idézte elő. Ha nem lázítottak volna a hazájuk ellen, ha nem erősítették volna Brüsszel azon szándékát, hogy megbuktassa az Orbán-kormányt, hanem ne adj Isten, a kormánnyal vállvetve a pedagógusok érdekeiért küzdenek, akkor minden bizonnyal már nem is kéne várni „jogi aktusra.”
Akkor nem volna alkalma Totyik Tamásnak olyan éles megfogalmazást tenni, hogy „itt szembe hazudta a kormány a szakszervezeteket.” Magyarán, lehetne igazat is mondani, de minek.
Miért fogalmaz ilyen direkt módon egy szakszervezeti vezető, aki eddig azért küzdött Gyurcsányékkal karöltve, hogy az egészből ne legyen semmi, miközben magukat szenteskedő módon a pedagógusok érdekvédőiként tüntették föl.
Egy iskola igazgatója úgy fogalmazott: azt kell nézni, hogy a félig telt pohár tele van-e vagy félig üres. Szerinte biztosan lesz pedagógus-béremelés, a mértéke Brüsszeltől függ. A béremelési program végén pedig a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint lesz.
Tetszik, nem tetszik, a pohár félig tele van.
A szerző szerkesztő