Pósánné Rácz Annamária a kecskeméti Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karának 60 éves évfordulóját ünneplő, jubileumi gálavacsoráját megelőzően arról beszélt, hogy szüksége van a gazdaságnak és a tudományos szférának azokra a hozzáértő szakemberekre, akik a műszaki, természettudományos és informatikai szakterületeken jelentkező kihívásokra releváns válaszokat tudnak adni. A kapcsolódó tudás, az érdeklődés a műszaki és informatikai ismeretek iránt a gazdasági növekedés és innováció motorja – tette hozzá.
A helyettes államtitkár felidézte: a kormány az elmúlt években a felsőoktatás bővítéseként indította el azt a versenyképességi modellprogramot, amelynek keretében a megújult egyetemi intézményrendszer újabb lendületet vett. Az egyetemeket összekötötték a gazdasági szereplőkkel, rugalmasabbá tették működésüket, a felsőoktatási intézmények finanszírozását új alapokra helyezték – fogalmazott.
Pósánné Rácz Annamária kiemelte, hogy az új magyar felsőoktatási modell négy alappillérre épül: a versenyképesség sikere látható az egyetemek nemzetközi rangsorokban bekövetkezett előrelépésében, rugalmassága és autonómiája például a megújult felvételi rendszerben. A több évre szóló finanszírozási megállapodások pedig gazdálkodási, pénzügyi kiszámíthatóságot jelentenek. Összességében „a modellváltás szervezeti, intézményi, pénzügyi és akadémiai szabadsággal jár” – tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint a jelentkezők bizalma egyértelmű a magyar felsőoktatás iránt, hiszen nőtt a felvettek száma, csökkent a lemorzsolódás, és többen járnak a műszaki, természettudományos, mérnök- és informatikai szakokra. Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikerét mutatja, hogy 44 százalékkal nőtt azoknak a hallgatóknak az aránya, akik ezeken a területeken tanulhatnak. A Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karának csaknem 4500 hallgatója közül majdnem százan külföldiek, és idén csaknem 1300 új hallgató nyert felvételt.
Hangsúlyozta: összességében elmondható, hogy a vidéki egyetemekre felvettek száma is átlagon felül nőtt, „idén minden második felvett vidéki felsőoktatási intézményben kezdte meg tanulmányait” – tette hozzá.
Mint mondta: a kormány meggyőződése, hogy a siker kulcsa az egyetemek, a vállalatok és a kutatóintézetek közötti együttműködésben rejlik. A GAMF 60 éves története példaértékű, hiszen jelentős szerepet játszik a magyar gazdaság és társadalom fejlődésében.
Pósánné Rácz Annamária szerint a magyar gazdaság fejlődését, a magas hozzáadott értékelőállítás képességének fejlesztését szolgáló műszaki és informatikai képzés kiemelt szerepe és jelentősége vitathatatlan. A kecskeméti egyetem kiemelt szerepet tölt be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, amely révén intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödnek – fogalmazott.
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere arról beszélt, hogy óriási mérföldkőhöz érkezett az intézmény, ami jelentősen befolyásolja a város életét és fejlődését.
Felidézte, hogy a GAMF német mintára – az országban elsőként – 2012-ben bevezette a partnercégekkel szoros együttműködésben a duális képzési formát. A gyakorlatorientált „kecskeméti modell” azóta országos mintává vált – tette hozzá.
Fülöp Tamás, a kecskeméti Neumann János Egyetem rektora szerint a GAMF Kar közösségének a technológiai fejlődés folyamatos követésével, a hallgatói létszám és a képzési kínálat bővítésével, a műszaki, informatikai képzések piaci igényekhez igazodó megújításával, a szakképzéssel és a vállalati partnerekkel kialakított gazdag és sokrétű kapcsolatrendszerrel, a tehetségek felismerésével és gondozásával, valamint a gyakorlatorientált képzések meghonosításával, összességében a hagyományok tisztelete és a folyamatos megújulás képessége révén mindig sikerült jó válaszokat találnia az intézményt ért változások és kihívások dinamikájában. A 21. századi digitális forradalom és a felsőoktatás működésében, finanszírozásában bekövetkezett változások új feladatokat, új működési kereteket, de egyúttal új távlatokat és újabb lehetőségeket is nyitottak az egyetem számára, amelyeket igyekeznek megragadni és adottságaikra alapozva hasznukra fordítani – tette hozzá.
A GAMF Kar jogelődjét, a Felsőfokú Gépipari Technikumot 1964-ben alapították, amely 1969-ben Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF) elnevezéssel főiskolai rangot kapott. Az ezredfordulótól 2016. június 30-ig az intézmény a Kecskeméti Főiskola Karaként működött, majd július 1-jével az intézmény a Pallasz Athéné Egyetem, majd 2017. augusztus 1-jével a Neumann János Egyetem karaként folytatja a munkát GAMF Műszaki és Informatikai Kar néven.
Kezdetben csak gépgyártás-technológus üzemmérnököket képeztek, ma a karon – az alapképzés keretében – gépészmérnökök, járműmérnökök, mérnökinformatikusok, logisztikai mérnökök, műszaki menedzserek, üzemmérnök-informatikusok és 2022. óta digitális fogászati tervezés képzés is folyik. A felsőoktatásban a második képzési ciklusban elérhető szakok közül nagy népszerűségnek örvend a 2019-ben indított gépészmérnöki mesterképzés. A képzési rendszer kiszélesítésével párhuzamosan nőtt a hallgatói létszám, jelenleg közel 3500 hallgatója van a karnak nappali és levelező munkarendben.
