A sorozás kedden kezdődött és december 31-ig tart, s ez a második rutinszerű behívási kampány azóta, hogy az életkor felső határát 27-ről 30 évre emelték.
A behívottak egy-két hónapos alapkiképzésen, majd három-hat hónapos továbbképzésen vesznek részt, mielőtt megérkeznek a kijelölt egységükhöz.
A jelenlegi törvények szerint a sorkatonákat négy hónapnál rövidebb kiképzéssel nem lehet harcba küldeni, és nem lehet Oroszországon kívülre – tehát az ukrajnai háborúba – vezényelni. A cikk szerint azonban ennek ellenére sok újonc gyorsan a fronton találja magát.
A besorozott katonákkal ugyanis gyakran aláíratnak olyan szerződést, amely következtében csatlakoznak a hivatásos hadsereghez. A sorozás elleni aktivisták szerint sokszor kényszer alatt írják alá az orosz fiatalok a szerződést, vagy megígérik nekik, hogy „biztonságos” helyre küldik őket.
De szerződés nélkül is küldhetik a sorkatonákat a Krímbe vagy az orosz Belgorod, Kurszk és Brjanszk régiókba – amelyek nem sokkal biztonságosabbak, mint az oroszok által megszállt területek az ukrán Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiókban, ahol továbbra is heves harcok folynak.
Tavaly az őszi oroszországi sorozásba az elfoglalt ukrajnai területek lakosai is bekerültek.
Idén az ukránok kurszki támadása során sok behívott katona esett hadifogságba. Oroszország és Ukrajna szeptember 14-én 103 hadifoglyot cserélt ki, és Moszkva hajlandó volt 15 Mariupol és Azovsztal védőt is elengedni, ami jelzi, hogy milyen értékesnek tartják a sorozott katonákat.
