Ez már a második X-osztályú kitörés 2024 októberében, mindkettő ugyanabból az aktív napfoltból származik, és a legerősebbnek számít 2017 szeptembere óta, amikor a Nap egy X11,88-as, később X11,88-as erősségű kitörést bocsátott ki – írja a Science Alert. Jelenleg azért látunk ilyen sok napkitörést, mert a Nap 11 éves aktivitási ciklusának csúcsánál vagyunk, így 2022 eleje óta gyakorlatilag folyamatos a naptevékenység. A kitörések túlnyomó többsége viszonylag kicsi, ám az utóbbi időszakban megszaporodtak az X-osztályú kitörések.
A napkitörések intenzív elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Betűrend alapján kategorizálják őket (X, M, C, B, A), az X-osztályú napkitörések számítanak a legerősebbnek. Az egyes osztályokon belül az 1–10-ig terjedő számok a kitörés relatív erősségét írják le.
Az október 3-i X9,0 erősségű fler (kifényesedés) az eddig észlelt 20 legerősebb napkitörés között van.
A mostani napkitörés az AR 3842 nevű napfoltból származik.
Napkitörés: mire számíthatunk és mire nem?
A napkitörések erős elektromágneses sugárzások, amelyek a Nap mágneses zavaraiból erednek. Ezek akkor keletkeznek, amikor a Nap légkörében a mágneses mezővonalak összekuszálódnak és elpattannak, nagy mennyiségű többletenergiát szabadítva fel, beleértve az erős röntgen- és ultraibolya sugárzást is. Ezek a csavarodott vonalak a napfoltokból – a nap felszínén lévő sötétebb, hűvösebb régiókból – erednek, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a csillagunk mélyéről a mágneses mezők a felszínre törnek.
Objektum doboz
A napkitörések zavaróak lehetnek a Földre nézve. Itt a felszínen biztonságban vagyunk, mivel a röntgen- és gamma-sugárzás nem juthat a felszínig; viszont megbolygathatják a rádiókommunikációs rendszereket, ennél is durvább esetben pedig áramkimaradásokat okozhatnak.
A legerősebb hatások a koronakidobódások (CME) esetében jelentkeznek. Ezek gyakran – de nem mindig – napkitörésekkel együtt jönnek létre. A CME-k körülbelül néhány nap alatt érik el a Földet. Amikor ez megtörténik, a részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld magnetoszférájával, és geomágneses vihart keltenek, amelynek számos következménye van; többek között áramingadozások lehetnek miatta, illetve megszakadhat a műholdak kommunikációja, használhatatlanná téve a GPS navigációs rendszert.
Még ha erőteljes kitörésről is van szó, egyetlen CME nem fog globális problémákat okozni, viszont az 50. szélességi fokig számítani lehet sarki fények kialakulására.
A koronakidobódás várhatóan október 4-én este vagy október 5-én, kora reggel érheti el a Földet.