Tóth László Levente
2023. december 28. csütörtök. 7:12
„Nincs okunk félni vagy megijedni Putyin Finnországgal kapcsolatos beszédeitől, az ilyen jellegű beszédekre a NATO-folyamat kezdete óta számítani lehet. Oroszország eszközei arra, hogy kárt okozzanak Finnországban, korlátozottak. Mégis komolyan kell venni az ilyen szavakat, és Finnország védelmi képességéről és felkészültségéről minden tekintetben gondoskodni kell” – írta a Helsingin Sanomat (HS) azután, hogy Vlagyimir Putyin Finnország NATO-tagságát kommentálta, és figyelmeztetett Finnország jövőbeli problémáira egy televíziós interjúban, amelyet a Moszkva, Kreml, Putyin című, kizárólag Putyinra fókuszáló heti műsor mutatott be.
Vlagyimir Putyin: Komolyabb problémák nem voltak, de most lesz néhány
Fotó: Alexander Zemlianichenko / POOL / AFP
Putyin azzal kezdte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megtámadni a NATO-országokat. Finnországgal szerinte a legbarátságosabb és legszívélyesebb volt Oroszország viszonya mindaddig, amíg Finnországot „be nem vonták” a NATO-ba. Putyin szerint komolyabb problémák nem voltak, de most lesz néhány. Nevetve hozta fel példaként a leningrádi katonai körzet létrehozását és új katonai erők felállítását.
Putyin interjúnyilatkozatai a világban is nagy figyelmet keltettek. Látszólagos megnyugtatását és a megnemtámadási nyilatkozatát fenyegetésként értelmezték, mert Putyin ilyen ígéretei nem hitelesek – írta a Helsingin Sanomat. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy most Oroszország Ukrajna ellen irányozta erőit, és nem fenyeget akut támadás például Finnország ellen. Putyin beszédeit most mindenekelőtt úgy kell értelmezni, mint az oroszoknak, finneknek és Oroszország többi szomszédjának szóló üzenetet, hogy Oroszország nem mulaszt el válaszolni Finnország NATO-tagságára – tette hozzá a lap.
A Helsingin Sanomat írása szerint természetes, hogy Finnország csatlakozott a NATO-hoz, mert Oroszország nagy támadást intézett szomszédos országa, Ukrajna ellen. Finnországot nem vonták be a NATO-ba, hanem Oroszország lépéseinek hatására döntött a csatlakozás mellett. Ezt azonban Putyin soha nem ismerheti be, ez a magyarázat szavaira.
Antti Hakkanen finn védelmi miniszter szerint az orosz–ukrán háború egész Európa jövőjéért folyik
Fotó: SIMON WOHLFAHRT / AFP
Antti Hakkanen finn védelmi miniszter mindenesetre ünnepi beszédében arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború egész Európa jövőjéért folyik, és nem várható gyors befejezése. Oroszország hatalmi politikája a bizonytalanság érzését keltette Európában és értelemszerűen az egész világon. Fájdalmas bizonyíték arra, hogy egy nagyobb állam jogosnak tartja, hogy beavatkozik kisebb szomszédja döntéseibe, és hajlandó katonai erőt alkalmazni, hogy elérje saját céljait. A finn védelmi miniszter szerint a háborúban nemcsak Ukrajna sorsa dől el, hanem Oroszország összes szomszédjának sorsa is.
Aki azt gondolná, hogy a finn védelmi miniszter Zelenszkij kottájából játszik, nagyot téved, mert nem erről van szó. Ilyenkor érdemes emlékezni arra, hogy 1939 októberében – tehát alig egy hónappal azután, hogy kitört a második világháború – a németek és az oroszok felosztották egymás között a kapitulált Lengyelországot. Az úgynevezett civilizált világban már akkor is hihetetlennek tűnt, hogy a 20. században ilyesmi megtörténhet. Az is emlékezetes, hogy akkor Oroszország egyik követelésével a másik után állt elő a balti országokban is – és nagyon is úgy tűnt, hogy megkapja, amit akart. Még az is októberben történt 84 évvel ezelőtt, hogy a négy balti ország államfői és külügyminiszterei elutaztak Gusztáv király meghívására Svédországba, miután meghívást kaptak Moszkvába. A világ Stockholmra figyelt, a finn delegáció pedig megegyezés nélkül távozott Moszkvából. Aztán néhány nap múlva, decemberben már arról szóltak a hírek, hogy Finnország páratlan módon állja a sarat Oroszországgal szemben. Akkor az egész világ kiállt Finnország mellett – kivéve Németországot. Aztán sokat fordult a kocka, de nem véletlenül vonnak párhuzamot a finnek közül sokan a téli háború és a jelenlegi ukrajnai harcok között, még akkor is, ha a két helyzet sem ugyanaz.
Tüntetők ukrán zászlókkal a „Támogatjuk Ukrajnát” tüntetésen a volt finn elnök, Carl Gustaf Mannerheim marsall szobránál Helsinki központjában 2022. február 5-én
Fotó: Heikki Saukkomaa / Lehtikuva / AFP
Más kérdés, hogy a végéhez közeledik Finnország első éve katonailag szövetséges országként. Az év elején pedig olyan döntések születnek, amelyek révén a NATO-s mindennapok valóban elkezdenek majd formálódni. A NATO-tag Finnország hamarosan szembesül ezekkel a döntésekkel. A finn honvédség mindenesetre folytatja beszerzéseit, és két finn cégtől vásárol gránát- és töltetládákat – tájékoztatott a finn Honvédelmi Minisztérium. A puhafa ládák 155 milliméteres tüzérségi lőszerek, azaz gránátok és töltetek tárolására, helyszíni elosztására és szállítására szolgálnak. A gránát- és töltetládákat megfelelő terep- és közúti teherautók rakterében, valamint különféle pótkocsikon szállítják, illetve traktor- és targoncavillákkal, valamint hordozósorokkal kezelik. A beszerzés teljes adómentes értéke maximum 10,884 euró, a szerződés négy évre szól. A védelmi minisztérium szerint a finnországi vásárlás foglalkoztatási hatása jelentős, de a ládák száma, amelyeket a Savopak és a Rakennepalvelu Jurva Rinne gyárt, nem nyilvános információ.
A finn honvédség 13 darab új páncélozott járművet, Sisu GTP 4×4-es terepjárót is vásárol a finn Sisu Autótól – derül ki a finn Honvédelmi Minisztérium szerdai sajtóközleményéből. A beszerzett járműveket a szárazföldi erők használják majd. Antti Häkkänen engedélyezte a 9,7 millió euró értékű vásárlást, a beszerzés a járműrendszerekre összpontosító finn és svéd együttműködés része. A finn honvédség korábban, 2020-ban és 2022-ben összesen 31 Sisu GTP 4×4-es járművet szerzett be.
