Závogyán Magdolna a Vidovszky Béla Városi Képtár, az Aranka Játékbaba Múzeum és a Kállai Ferenc-emlékkiállítás újranyitásának alkalmából tartott ünnepségen elmondta, a gyomaendrődiek személyes példájukkal üzenik, hogy „soha, semmilyen körülmények között sem feledhetjük, honnan jöttünk, meddig nyúlnak gyökereink”.
Az immár hagyománnyá vált Kállai Nap idén a megújult kiállítóterek átadásával új elemmel gazdagodott – jelentette ki.
Latorcai Aranka ikonfestő Gyomaendrődön született, itt születtek első ecsetvonásai, innen indult, „de a kötelék nem szakadt, a gyökér nem sorvadt el”. A művésznő „nagylelkű áldozata”, hogy lemondott ezernél több darabból álló babagyűjteményéről, és felajánlotta azt a szülővárosának – fejtette ki a képtár új szárnyának egyik részében látható babamúzeumról.
A kiállítóhely másik termében rendezték be a szintén a városban született Kállai Ferenc hagyatékát. A nemzet színészéről, a Halhatatlanok Társulatának tagjáról az államtitkár úgy fogalmazott: „Aki a Teremtőtől kapott tehetségével jól sáfárkodva, meghatározó életművet tesz le a nemzet asztalára, az nem mondhatja többé, hogy ez az életmű csak a sajátja. Munkássága, tárgyi és szellemi javai, emlékezete a nagy egész elemévé, közös örökségünk részévé válik.”
A két gyűjtemény „itthon van, mert a közösség megbecsüli és fényben tartja” – fogalmazott.
Závogyán Magdolna szerint Gyomaendrőd elöljárói, intézményvezetői érzik annak súlyát, hogy feltétlenül szükséges a gyerekeink számára példaképeket állítani. „Talán sosem volt annyira életbevágó ez, mint napjaink kilúgozott erkölcsi válságában. Olyan világban, melyben ideológiai forgószelek szeretnék kitépni gyökereinket és elhitetni gyerekeinkkel, hogy évezredes örökségünknek, hagyományainknak és közösségeinknek nincs súlya és nincs értéke” – jelentette ki.
Végezetül az államtitkár köszöntötte a Csoóri Sándor Program idei, Békés vármegyei nyerteseit is, felidézve, hogy nyolc éve működik ez a támogatási forma, idén 1776 pályázót nyilvánítottak nyertessé.
„Határozottan meg kell fogalmaznunk és ki kell nyilvánítanunk, hogy nemzeti kultúránk egy erős, egységes, élő, gyarapodó örökség, amely megmaradásunk záloga” – húzta alá Závogyán Magdolna.
Toldi Balázs (független) polgármester elmondta, az egykoron még két külön település, Gyoma és Endrőd lakosságának – bár eltérő vallásúak és neveltetésűek voltak – megvolt az igényük a kultúrára. Olvasóköröket tartottak fenn, amelyek akkoriban közösségi szerepet felvállalva rendezvényeket, kiállításokat, társadalmi eseményeket szerveztek. „Ez a kulturális identitás vitte előre a községek társadalmát, fejlesztette az egyéneket, segítette a helyi művelődést” – fogalmazott.
Hozzátette, az önkormányzat most is jelentős forrást biztosít a kultúrára; az új kiállítóteret pedig a kulturális színterek „zászlóshajójának” szánják.
Toldi Balázs elmondta, 2022-t Kner-emlékévvé nyilvánították a Kner Nyomda alapításának 140. évfordulója alkalmából; 2025-öt pedig szeretnék Kállai Ferenc-emlékévvé kinevezni a legendás színész születésének 100. évfordulója tiszteletére.
A két kiállítást Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója nyitotta meg. Elmondta, kevés olyan példát tudna mondani, ahol olyan elhivatottsággal éltetik híres szülöttjeiket, mint Gyomaendrődön. A legnagyobb elismerésnek nevezte az átlépést élő emlékezetbe, örökkévalóságba, „amelyet Gyomaendrőd figyelme és igyekezete tart frissen” – fogalmazott.
A Vidovszky Béla Városi Képtár 1993 decemberében nyílt meg, állandó kiállításon mutatják be a városhoz kötődő képzőművészek alkotásait. Az épületet tavaly kezdték el felújítani, valamint pályázati forrásból hozzáépítettek egy új szárnyat, ebben kapott helyet az Aranka Babamúzeum, a Kállai Ferenc-emlékkiállítás, valamint egyéb helytörténeti anyagok, továbbá mások mellett Korini Margit, Vidovszky Béla és Illéssy Péter képzőművészek alkotásai.
Az Aranka Játékbaba Múzeumot Latorcai-Ujházi Arankáról, a babagyűjtemény létrehozójáról; Latorcai János (KDNP) az Országgyűlés alelnöke feleségéről nevezték el.
