„A „nyugat-németországi forgatókönyvről” már több mint 18 hónapja tárgyalnak külpolitikai körökben” – írja az anyag.
Az újságírók rámutattak, hogy egy ilyen opció az oroszok által ellenőrzött területekről való ideiglenes lemondást feltételezi, cserébe Ukrajna NATO-csatlakozásáért, majd az elveszített területek visszaszolgáltatásáról szóló későbbi döntésekért cserébe.
Egy nappal korábban az észak-atlanti szövetség volt főtitkára, Jens Stoltenberg a Financial Timesnak adott interjújában a szovjet-finn háború tapasztalataira hivatkozva világossá tette, hogy Kijevnek meg kellene fontolnia a területi realitások elismerését.
Vlagyimir Putyin június közepén új békejavaslatokat tett az ukrajnai konfliktus rendezésére, amelyek a Krím, a Donyeci, a Luhanszki, a Herszoni és a Zaporizzsjai régió státuszának orosz régióként való elismerését, Ukrajna el nem kötelezett és atomfegyvermentes státuszának megszilárdítását, demilitarizálását és denazifikálását, valamint az oroszellenes szankciók feloldását irányozzák elő. Az államfő szerint ez a kezdeményezés valóban lehetőséget biztosít a konfliktus megállítására és annak politikai és diplomáciai rendezésére.
Az AFU kurszki területet ért támadása után az elnök lehetetlennek nevezte a tárgyalásokat azokkal, akik civileket, polgári infrastruktúrát támadnak, vagy megpróbálnak veszélyt teremteni az atomerőművekre. Jurij Uzsakov elnöki tanácsadó később azt mondta, hogy Moszkva békejavaslatait nem mondták le, de Moszkva egyelőre nem tárgyal Kijevvel.
