Szabó Szilvia: A HR igenis egy szakma, és egyre fontosabb

– Ennek a folyóiratnak nagyon komoly múltja van: 1957-ben alapították Munkaügyi Szemleként, ebből következően a régebbi számokat visszaolvasva nagyon szépen kirajzolódik előttünk a munkajog és a HR-szakma fejlődése, és az is láthatóvá válik belőlük, hogy mit gondoltak a jövőről tíz-húsz vagy akár ötven évvel ezelőtt. 2013-ig nyomtatott kiadvány volt. Attól kezdve online is elérhetővé vált, és 2019-ben költözött végleg az internetre – összegezte röviden a múltat, és külön kiemelte Munkácsy Ferenc, az alapító-főszerkesztő nevét, aki egy ikonikus alakja a hazai HR-szakmának.

Szabó Szilvia régóta ismeri számos fórumon találkozta, beleértve a Humán Szakemberek Országos Szövetségét, amelynek a METU szakvezetője az alelnöke.

Mint mondta, a 2010-es évek végén egy baráti beszélgetés alkalmával Munkácsy Ferenc megemlítette neki, hogy hatvan év után elfáradt, ő viszont nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a Szemle, amelyben 25 éve az első cikkei megjelentek, megszűnhet.

– Ilyen nincs… Szóval, megkerestem a Budapesti Metropolitan Egyetem akkori rektorát, aki támogatta, hogy mentsük meg ezt a lapot, amelynek kiadása maximálisan beleillik egy húzó felsőoktatási intézmény profiljába. Így 2020 óta a METU a kiadója az Új Munkaügyi Szemlére átkeresztelt folyóiratnak. Az első évben még Munkácsy Ferenc volt a főszerkesztője, aztán átadta nekem a stafétabotot, de ő sem vonult vissza teljesen: mai napig a szerkesztőbizottság elnöke – közölte Szabó Szilvia.

A főszerkesztő szerint a folytatásnál arra törekedtek, hogy megőrizzék a lap hagyományait, és ennek megfelelően az Új Szemle is lektorált, MTA D-kategóriás szakmai folyóiratként jelenik meg negyedévente. Ahogy korábban, most is mértékadó, a célja pedig az, „hogy a HR szakmaiságát erősítse és tudatosítsa, hogy a HR az igenis egy szakma, és nagyon fontos, hogy kellő figyelmet kapjon.”

– Ezt a Covid-járvány különösen aktuálissá tette, mert teljesen felforgatta az életünket, a munkaerőpiacot, a munkaszervezést, szóval a korábban méltánytalanul háttérbe szorított HR szerepe felértékelődött, megkerülhetetlenné vált – hívta fel a figyelmet. S itt kitért arra is, hogy régebben a személy- és munkaügy döntően jogi és adminisztratív kérdésekkel foglalkozott. Mára viszont a HR tevékenység is sokkal összetettebbé vált.

Ennek megfelelően a lap tartalma sem csak a tágabb értelemben vett munkajogi kérdésekkel foglalkozik – sokkal nagyobb a merítés, mivel a HR-szakma is sokkal többről szól. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek az aktuális trendek és a jó gyakorlatok bemutatására. Ahogy Szabó Szilvia fogalmazott: friss, ropogós kutatások eredményeit, életszerű problémafelvetéseket és megoldási javaslatokat, esettanulmányokat várnak a szerzőktől. És a küldetésük részének tekintik a tehetséggondozást, ezért az Új Szemlének van egy Talentum rovata, amely a doktori iskolák fiatal kutatóinak és a kivételesen tehetséges alap- vagy mesterszakos hallgatóknak kínál megjelenési lehetőséget.

Szabó Szilvia kiemelte, hogy ez a „frissesség” és a gyakorlatorientáltság jelenik meg a METU HR-képzéseiben is.

– Én a hetedik évemet kezdem itt az egyetemen, és azért jöttem ide, mert tetszett, hogy a METU a piaci igényekhez szabta az oktatást, és nem az Office című sorozatból ismert sztereotípiákat erősíti. Tehát a cél itt az, hogy a hallgatók naprakész, azonnal hasznosítható tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Az elmélet és a gyorsan változó szabályok egy pillanatnyi állapotának ismerete önmagukban kevés az érvényesüléséhez – hangsúlyozta az egyetem My Brandnek nevezett módszertanára utalva.

Ennek lényege szerint a tárgyi tudás ugyan fontos, de a döntő hangsúlyt a hallgatók azon készégeinek és képességeinek a fejlesztésére kell helyezni – egy olyan attitűd kialakítására –, amelyek képessé teszik őket az önálló fejlődésre és az alkalmazkodásra. Vagyis arra, hogy ne jöjjenek zavarba, amikor valós problémákkal találkoznak, esetleg olyan kihívással szembesülnek, amilyennel korábban még soha.

– Ez pedig azt jelenti, hogy az előadásokon túl nagyon gyakorlatorientált a képzésünk. A szakmai együttműködésekkel, a munkaerőpiaci szereplőkkel és a partnerekkel való együttműködésből adódóan lehetőségünk van arra, hogy behozzuk a szakmákat az egyetem falai közé. Például két és fél évvel ezelőtt felállt a METU HR képzéseit támogató Advisory Board, és ennek a tagjai olyan hazai neves szakemberek, nagy multinacionális szervezetek HR vezetői, tanácsadók, akik egyébként ismertek és elismertek a szakmában. Évente több alkalommal összeülünk, és azon dolgozunk, hogy minél szakmaibbá, minél profibbá és minél naprakészebbre tegyük a képzéseinket – húzta alá Szabó Szilvia.

Emellett az oktatók többsége a személyével cáfol rá a szállóigére, amely szerint, „aki nem tudja, az oktatja”.

– Amellett, hogy a mesterképzés szakvezetője vagyok, HR tanácsadóként is dolgozom, mindig is volt egy gyakorlati lábam. De a METU-n oktat az EGIS HR és kommunikációs igazgatója, a Sága Master Good HR igazgatója, a Velux HR igazgatója és még sorolhatnám. Nekik is köszönhető, hogy a hallgatóink egy olyan „mindsettel” kerülnek ki az életbe, ami sikeressé teszi őket. És ennek kapcsán meg kell jegyezzem, hogy mostanában az az egyik fő „problémánk”, hogy a harmadéves nappalis hallgatóink nehezen tudnak bejárni az egyetemre, mert már HR-esként dolgoznak. Ez mindennél jobban jelzi azt, hogy jó irányba haladunk – tette hozzá Szabó Szilvia.

Elolvasom a cikket