LMA
2024. október 9. szerda. 7:02
Nem sok idő választ(hat) el bennünket a perzsa-izraeli háború még teljesebb kiszélesedésétől – vélik egyöntetűen a nemzetközi katonapolitika szakértői. Az persze továbbra is súlyos kérdés, mit szólnak majd ehhez a térség – Teheránt amúgy nem kedvelő, de zsidó győzelemre sem nagyon vágyakozó – arab államai – illetve a már amúgy is harcban álló Hamász és Hezbollah? S a harag tengeléyhez , ha tetszik csoportjához ugye a jemeni húszikat és az iraki síita milíciákat is bátran hozzászámolhatjuk, akik dettó alig várják a konfliktust.
Előbbiek amúgy eléggé furcsa színfoltot képviselnek, lévén akad nekik pár száz ballisztikus rakétájuk, mellyel eléggé pontosan is képesek célozni. Teszik mindezt „annak ellenére”, hogy a nyugati média leginkább csak kalasnyikovot lengető hordaként hivatkozik rájuk.
Rákanyarodva a két – hamarosan jó eséllyel az eddigieknél is komolyabban egymásnak feszülő – állam, azaz Irán és Izrael katonai képességeire, fontos megjegyezni, a nemzetközi fórumokon hitelesnek tekinthető Global Firepower (GFP) legfrissebb indexe szerint az erőt illetően nincs túlságos eltérés a két sereg között. A 145 fős listán ugyanis Teherán a 17., Tel Aviv meg a 14. helyen áll.
Ha valaki veszi a fáradtságot, s alaposan végigböngészi az adatokat, könnyen rájöhet, hogy a Irán fölülmúlja Izraelt emberi erő tekintetében, továbbá több tankkal és páncélozott járművel rendelkezik. Ez azonban a – fentebb is hivatkozott földrajzi távolság okán – nem sokat nyom(na) a latban. Ez különösen annak fényében igaz, hogy a riválisok között ott terpeszkedik Jordánia, a két ellenséges főváros pedig olyan 1900 kilométerre esik egymástól.
Ahogy eddig is láttuk, Irán képes elérni a ballisztikus rakétáival Izrael területét. Azt, hogy szabatosan mennyi ilyen gyilkos eszköze lehet a perzsa államnak, nem tudható, de az biztos, hogy mind kilövőállásból, mind rakétából szépen betárazott az elmúlt években, évtizedekben. A készlet nagyságát amúgy a laikusoknak is beárazhatja, hogy nem csak az általa támogatott szervezeteknek jut belőle, hanem csurran-cseppen Moszkvának is.
A felsőbb szférákban maradva a hagyományos légierőt illetően viszont Izrael egyértelműen uralja a pályát. Teheránnak 551 míg Tel Avivnak 612 vadásza áll készenlétben. S bár néha a mennyiség valóban képes legyőzni a minőséget, nem szabad elfeledni, hogy a gépparkok nincsenek egy súlycsoportban. Irán ugyanis a nemzetközi szankciók nyomán nem igazán volt képes megújítani flottáját, mely döntő részben korosabb orosz masinákból áll.
Ugyancsak fajsúlyos kérdés a két fél légvédelmi képessége. Izraelét naponta látjuk – nem száz százalékos, de nem is nevezhető rossznak. Irán e szempontból „sötét ló”. Radarjaik biztosan akadnak szép számmal, akárcsak repülők elleni rakétáik. Kérdés, mit vesz célba a zsidó állam, s mekkora kockázatot mer vállani?
Ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy, az ellenség kezébe élve került zsidó pilóta is nagyon kellemetlen tud ám lenni odahaza…
