MH/MTI
2024. október 9. szerda. 10:52
Az idei évben a Semmelweis Egyetem megőrizte pozícióját, így a világ egyetemeinek legjobb egy százalékában szerepel, a 251-300-as közötti sávban. A tavalyi évhez viszonyítva a listán magabiztosan lépett előrébb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200), a Pannon Egyetem (1201-1500), az Óbudai Egyetem pedig jelentős előrelépést mutatott, hiszen a tavalyi 1001-1200-as sávhoz képest, idén a 601-800-as sávba lépett – írták.
A közlemény szerint a THE a legátfogóbb, legszigorúbb és legkiegyensúlyozottabb nemzetközi rangsor, amely a kutatásintenzív egyetemeket 18 teljesítménymutató alapján értékeli; ezek öt pillérre oszlanak, lefedve az oktatás, a kutatás, a tudástranszfer és a nemzetközivé válás alapvető küldetését.
A szerdán közétett listán szereplő magyar egyetemek a legtöbb mérőszámban figyelemre méltó emelkedést mutatnak – emelte ki a minisztérium.
Tájékoztatásuk szerint a listán szereplő 11 egyetem esetében négy felsőoktatási intézmény az első ezer között szerepel, a sorrendállítás során vizsgált 13 mérőszámból kilencben Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. A listán négy fővárosi, hét vidéki egyetem kapott helyezést, ebből jól látszik, hogy a vidéki egyetemeink egyre erősödnek, térségmegtartó erejük emelkedik, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy idén már minden második hallgatót vidéki egyetemre vettek fel.
A hazai egyetemek sorrendje tehát az alábbiként alakul: Semmelweis Egyetem (251–300), Óbudai Egyetem (601–800), Eötvös Loránd Tudományegyetem (801–1000), Debreceni Egyetem (801–1000), Pécsi Tudományegyetem (1001–1200), Szegedi Tudományegyetem (1001–1200), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1201–1500), Pannon Egyetem (1201–1500), Széchenyi István Egyetem (1501+), Miskolci Egyetem (1501+).
A KIM kitért arra, „mindezek mellett, ha a másik kiemelt rangsort vizsgáljuk (QS), még további egy egyetemünk szerepel a világ legjobb öt százalékában, így az egyre erősödő versenyben világátlag felett teljesítenek egyetemeink”.
„Büszkék vagyunk egyetemeinkre, hogy nemcsak megőrizték pozíciójukat, hanem jelentősen növelték rangjukat, aminek köszönhetően Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. Ezek az eredmények – brüsszeli bürokraták diszkriminatív kiszorítása ellenére – jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett versenyképes működésüknek köszönhetően alakultak így” – idézték Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert.
A közlemény szerint a tárcavezető hozzátette: „Látjuk azt is, hogy az elmúlt évben Magyarország több nemzetközi tudást vonzott az egyetemeire, és több nemzetközi kutatási projektben működött együtt, ami jó előjel a jövőbeli sikerre, vagyis arra, hogy 2030-ra lesz egy egyetemünk a világ Top 100 egyetemei között.”
