Új munkát kapott a volt NATO-főtitkár

A norvég politikus Christoph Heusgen német diplomatát váltja a konferencia 2025 februárjában esedékes 61. összejövetele után – közölte az MSC kedden közzétett sajtóközleményében.

Stoltenberget a múlt héten Mark Rutte volt holland miniszterelnök váltotta a NATO élén, miután egy évtizedet töltött a vezetői poszton. Ez idő alatt ő felügyelte a védelmi kiadások folyamatos növelését, és négy új taggal – Montenegróval (2017), Észak-Macedóniával (2020), Finnországgal (2023) és Svédországgal (2024) – bővítette az Egyesült Államok irányította szövetséget.

Stoltenberg, aki határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszországgal fennálló konfliktusában, támogatta azt az elképzelést, hogy Kijevnek engedélyezzék a nyugati fegyverek használatát orosz területre irányuló nagy hatótávolságú csapásokhoz – Moszkva figyelmeztetései ellenére.

„Egész politikai életemet a béke fenntartásának szenteltem. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a müncheni biztonsági konferencia elnökeként szolgálhatok, és hozzájárulhatok a konferencia „béke a párbeszéd révén” elnevezésű küldetéséhez” – olvasható a sajtóközleményben.

„Kevés olyan fontos nemzetközi platform van, mint az MSC a konfliktusmegelőzés, a párbeszéd és a nemzetközi együttműködés előmozdítása szempontjából.”

A müncheni biztonsági konferencia volt az a fórum, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben beszédet mondott, amelyben az Egyesült Államok vezette katonai szövetség további keleti irányú terjeszkedésére figyelmeztetett.

„Nyilvánvaló, hogy a NATO bővítése semmilyen kapcsolatban nincs magának a szövetségnek a modernizálásával vagy az európai biztonság szavatolásával” – mondta az orosz elnök, „súlyos provokációnak” bélyegezve azt.

A beszédet széles körben fordulópontnak tekintik Oroszország NATO-val kapcsolatos álláspontjában, amely a két fél közötti ellenségesebb viszonyt jelzi, miután a békés párbeszédre tett, látszólag sikertelen kísérletek kudarcot vallottak.

Moszkva hangsúlyozta, hogy az ukrajnai hadművelet 2022-es megindításának egyik fő célja az volt, hogy megakadályozza az ország NATO-csatlakozását. Oroszország a konfliktust a nyugati katonai blokkal folytatott de facto proxy háborúnak tekinti.

Elolvasom a cikket