Az ukrán fegyveripar egyre erősebben sürgeti azt, hogy oldják fel a fegyverek külföldre való értékesítésének tilalmát, mivel ez jelentős bevételi forrást jelentene, és enyhítené az állami költségvetésre nehezedő pénzügyi nyomást.
Az ukrán parlament már dolgozik egy olyan rendszeren, amely lehetővé tenné a fegyverexportot, de csak szigorú ellenőrzés mellett. Ez biztosítaná, hogy csak azokat a termékeket lehetne exportálni, amire nincs szükség a fronton.
Halina Jancsenko parlamenti képviselő és a Nemzeti Befektetési Tanács titkára szerint ez akár évi 15 milliárd dolláros bevételt is eredményezhet az ukrán fegyvergyártóknak, ami jelentősen növeli az ország hadiipari kapacitásait.
„Az Ukrajnában gyártott és valódi harcban kipróbált fegyverek a világ számos országát érdeklik. Az ukrán gyártóknál évekig sorba állhatnak a vevők, ha nem akadályozzák meg a fegyverexportot” – mondta Jancsenko abizottsági ülésen.
„Az exportkorlátozásokkal gátoljuk egy stratégiai iparág fejlődését” – tette hozzá.
Bár az ukrán hadiipar kapacitása elérhetné az évi 20 milliárd dollárt, a kormány költségvetése csak hatmilliárd dollárt képes erre fordítani. A gyártók ezért arra kényszerülnek, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra az exporttilalom feloldása érdekében.
Juliia Viszocka, az ukrán páncélozott járműveket gyártó Praktika vezetője szerint a szerződések hiánya miatt kénytelenek elbocsátani munkatársaikat, akik közül sokan a frontra mennek, vagy más munkahelyeket keresnek. Az iparági lobbicsoportok szerint is a fegyverek exportja jelentős gazdasági előnyökkel járna: az ukrán védelmi ipar akár kétmilliárd dolláros adóbevételt is generálhatna 18 hónapon belül, ami tovább erősíthetné az ország gazdaságát.
Ha az exporttilalom marad, a védelmi gyártók 85 százaléka fontolóra veszi, hogy áthelyezi a termelést külföldre – mondta az Ukrajnai Dróngyártók Szakszervezete egy belső felmérésre hivatkozva.
Az ukrán kormány azonban politikailag kockázatosnak tartja a fegyverek külföldi eladását a háború idején, különösen mivel az ország továbbra is jelentős külföldi katonai segítségre szorul.
Egy névtelenül nyilatkozó ukrán külügyminisztériumi tisztviselő szerint az emberek és a nemzetközi partnerek számára érthetetlen lehet, hogy Ukrajna saját fegyvereit külföldön értékesíti, és emellett katonai támogatást kér. Másrészt Zelenszkij inkább a védelmi szektorba irányuló befektetések ösztönzésére összpontosít.
Az ukrán kormány célja, hogy növelje a drónok és elektronikai hadviselési rendszerek hazai gyártását. Az Európai Unió már 400 millió eurót különített el az ukrán védelmi ipar segítésére, amelyet az orosz befagyasztott eszközökből származó bevételekből biztosítanak. Ehhez Litvánia és Kanada is ajánlott fel forrásokat.
A fegyverexport kérdése mellett a védelmi ipar hosszú távú szerződések megkötését is sürgeti a védelmi minisztériummal, valamint a hazai gyártók előnyben részesítését az importált termékekkel szemben. Az iparág egyik legnagyobb kihívása azonban az alkatrészek hiánya, a beszerzése akár 18 hónapot is igénybe vehet – ez a háborús helyzetben jelentős problémát okoz.
