A sivatagi geoglifáikról híres Nazca egy befolyásos kultúra volt, amely Peru száraz déli sivatagi partvidékén és az Andok nyugati lejtőin élt Kr. e. 200-tól Kr. u. 650-ig. Ez a civilizáció a régészeket ma is gondolkodásba ejtő geoglifákon kívül gyönyörű textíliákat és kerámiákat hagyott hátra.
A Nazca előtt ott voltak a Paracasok. A paracasi nép a perui Pisco és Ica völgyéből származott. A DNS-vizsgálatok szerint a paracasok és a nazcák közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, ami azt mutatja, hogy a paracák a nazcák ősatyjai.
A régészek emellett mindkét kultúra lelőhelyein hasonló leleteket és szerkezeteket fedeztek fel, amelyek tovább bizonyítják a kapcsolatukat. Mindkét kultúra felismerte az öntözés fontosságát, mivel építményeik azt mutatják, hogy állandó vízellátással rendelkeztek, leleteik pedig azt mutatják, hogy úgy hitték, ez a víz az őseiktől származik.
A régészek úgy vélik, hogy a paracasok a földjeikről délre, a Nazca-völgybe vándoroltak és új kulturális hagyományokat alakítottak ki. A Nazca civilizáció fő központja Cahuachi volt, ahol a vízellátást elosztották, és ahol az emberek számos szertartást végeztek. Ez a kiindulópontja a hírhedt Nazca-vonalaknak.
A titokzatos Nazca-vonalak
Az Andok és Peru déli partjai között hatalmas síkságok, az úgynevezett Pampák feküdtek. A Nazca-civilizáció idején a pampákat sziklák népesítették be. Emellett nem voltak olyan sivatagok, mint manapság, és állandó, szezonális esőzésekkel táplálták a síkságokon cikk-cakkban végighaladó folyókat.
A Nazca-civilizáció a pampákat a régió lényeges részének tekintette, ahol szertartásokat tarthattak isteneik imádására. A síkságok sík vidéke tökéletes helyszínként szolgált számukra, hogy isteneiknek nagyszabású műveket alkossanak. Ezért hatalmas vonalaik százait rajzolták végig a földön.
A vonalakat úgy készítették, hogy eltávolították a föld felső rétegét, felfedve az alatta lévő világosabb színű üledéket. Így tudtak képeket alkotni, vonalakban és nagy területeken. Idővel a szél apró köveket fújt a vonalak fölé, amelyek oxidálódtak, és sötétebbé tették őket, mint a környező területet.
A kutatások révén a történészek és a régészek arra következtettek, hogy a Nazca-civilizáció zenével kísért rituálékat végzett. A vonalak mentén meneteltek és táncoltak, miközben zenét játszottak.
Úgy vélik, hogy a klímaváltozás okozta a Nazca-civilizáció végét. Röviddel azután, hogy a nazcák letelepedtek az otthonukban, a földön sivatagosodás kezdődött. A lassú folyamat lassan megváltoztatta a tájat, ami arra kényszerítette a nazcákat, hogy magasabbra meneküljenek.
Ez a távozás, valamint a háborúk elharapódzása az egész földön a kultúra elhalványulását okozta a földdel együtt. Az erdőirtás is hozzájárulhatott a terület éghajlatváltozásához, vagy legalábbis felgyorsíthatta azt. Ettől függetlenül a nazcai civilizáció kerámiáival, textíliáival és geoglifáival örökre nyomot hagyott.
