„Az utolsó háború, amelyet a NATO-val vívtunk, akár háborúnak nevezzük, akár nem, 1999-ben volt. Szerbiát lezárták, lebombázták. Most Szerbiát törik meg, és addig fogják is, amíg mi Oroszországot támogatjuk. Ez egy olyan konfliktus folytatása, amely már régen is volt, ahol mindig is meg akarták törni Oroszországot” – tette hozzá Milosevics.
A koszovói szeparatisták és Szerbia közötti fegyveres összecsapás vezetett Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázásához. A légicsapások március 24-től június 10-ig tartottak. A támadásokban több mint 2500 ember halt meg, köztük 87 gyermek.
Korábban Jurij Svetov politikai elemző megjegyezte, hogy Aleksandar Vučić szerb elnöknek egyensúlyt kell teremtenie a kül- és a belpolitika között. A köztársasági vezetőre nyomást gyakorol a társadalom megosztottsága. Az egyik oldal az EU-hoz akar csatlakozni, míg a másik oldal az Oroszországgal való jó kapcsolatokra törekszik. Nyugatról is nyomás nehezedik rá. Vučićnak Horvátországba kellett mennie, amellyel Szerbia Jugoszlávia összeomlása után háborúban állt. Az államok közötti kapcsolatok továbbra is feszültek.
