MH/MTI
2024. október 14. hétfő. 18:30
Frissítve: 2024. október 14. 18:39
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ukrajnai háborút a jelenlegi legnagyobb kihívásnak és kockázatnak nevezve hangsúlyozta, hogy a háború menetén a jelentős katonai segélyek és a gazdasági szankciók sem változtattak, ezért diplomáciai úton kell békét kell teremteni. „Magyarország érzi a történelem súlyát, és tisztában van a háború szörnyű emberi és anyagi következményeivel” – mondta, külön figyelmet szentelve a háborús pusztulás után újjáépített Várkert Bazár történetének.
A honvédelmi miniszter kijelentette: a biztonsági helyzet hanyatlásának középpontjában az ukrajnai háború áll, amely a mostani „politikai hevületben” visszafordíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat.
A Nyugat-Balkánra kitérve kifejtette: Európának eltökéltnek kell maradnia a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatásában. Magyarország továbbra is elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett – emelte ki, megemlítve a Koszovóban állomásozó NATO-missziót, amelynek Magyarország az egyik legnagyobb támogatója, továbbá az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó misszióját, az EUFOR Althea műveletet, amelyet magyar tábornok irányít.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a közel-keleti helyzetről szólva elmondta: a régió a totális háború küszöbén áll, amelyet mindenáron el kell kerülni. A Vörös-tenger kereskedelmi folyosója folyamatos húszi fenyegetettség alatt áll, ami a biztonsági helyzet romlásával hozzájárul a tömeges bevándorlás további növekedéséhez, és annak összes nemkívánatos következményéhez. Ezeket a veszélyeket a kiindulási ponton kell megakadályozni, ez a mi elfogadott stratégiánk – tette hozzá.
Elmondása szerint Magyarország nemcsak javaslatokat, hanem konkrét lépéseket tesz a megoldásért, megemlítve a Száhel-övezetnek, „az illegális bevándorlás egyik fő kiindulási helyszínének” nyújtott komplex támogatását.
Robert Brieger, az EU katonai bizottságának elnöke emlékeztetett: az Európai Unió több mint hatvanezer ukrán katonát képzett ki, a nemrégiben indított Aspidus hadműveletben pedig 240 hajót mentett meg a húszi lázadók támadásaitól a Vörös-tengeren.
Az elért eredmények mellett azonban arra is figyelmeztetett, hogy Európában soha nem látott gyorsasággal romlik a biztonsági környezet. Oroszország folytatja Ukrajna elleni „indokolatlan háborús agresszióját”, a közel-keleti konfliktus új szintre emelkedett, az izraeli hadsereg Jemenben támadja a húszi lázadókat, és a Nyugat-Balkán továbbra is kihívásokkal küzd – részletezte.
Az Európai Unió jövőbeli sikeres működéshez ki kell fejlesztenie egy rugalmasabb, ellenállóbb, versenyképes stratégiát. Az EU ennek részeként felülvizsgálja három kiemelt jelentőségű területen működő misszióinak működési kereteit: a Vörös-tengeren közlekedő hajók védelmét, az Ukrajna túlélését biztosító uniós katonai segítségnyújtási missziót, továbbá a Nyugat-Balkánnal folytatott együttműködési műveleteket – jelentette ki.
Robert Brieger elmondta: a találkozón megvitatják Európa védelmi képességeit, a védelmi ipar hiányosságainak csökkentését, és szót ejtenek a rendhagyó környezetben is működő gyorstelepítésű erők aktivizálásáról, amelyre eddig még nem volt példa. Elképzelései szerint 2024–2025 fordulójára az EU gyorsbevetési kapacitásai akár ötezer uniós katona rövid időn belüli kitelepítését is lehetővé teszik majd.
Az Európai Unió Katonai Bizottsága a legmagasabb szintű katonai döntéshozatali szervezet az EU-ban, a tagállamok vezérkari főnökeiből áll, akiket a hétről-hétre megrendezett üléseken a Brüsszelbe kihelyezett állandó katonai képviselők képviselnek. Az EUMC kulcsfontosságú szerepet tölt be a tagállamok közötti katonai együttműködésben, a válságkezelésben és a konfliktusmegelőzésben. Az EUMC az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretrendszerén belül vezeti és irányítja az EU katonai tevékenységét, ideértve a katonai missziók és műveletek tervezését és végrehajtását, valamint a katonai képességfejlesztést.
