Szirtes Györgyi
2024. október 15. kedd. 9:06
A tartós köhögés, a vér vagy a felesleges nyálka felköhögése, a légszomj és a mellkasi fájdalom mind a tüdőrák gyakori jelei. A tüdőrák azonban olyan változásokat is okozhat a szervezetben, amelyek nem a mellkasi fájdalom vagy a szűnni nem akaró köhögés nyilvánvaló jelei.
A körömdeformálódás akkor fordul elő, amikor a körömágy megpuhul, lehetővé téve, hogy a körmök az ujjhegyek körül görbüljenek, és fejjel lefelé fordított kanálszerű megjelenést vegyenek fel. Ezt a rákos sejtek által kiválasztott anyagok (például hormonok vagy fehérjék) okozzák.
A körmök görbülését számos betegség okozhatja, beleértve a tüdőrákot is. Az orvosok számára az egyik nyom, amely arra utal, hogy a körömráncosodást tüdőrák okozza, az ujjakon lévő nikotinfoltok. A tüdőrák esetében a csomóképződés szakaszosan jelentkezik. A korai stádiumban lévő tüdőrákos ujjbegyeknél például jellemzően puha körömágy, fényes bőr, oldalról nézve a szokásosnál görbébb körmök és a normálisnál nagyobb ujjbegyek jelennek meg. Az előrehaladott tüdőrákhoz társuló ujjbegyesedés még azt is okozhatja, hogy az ujjízületek és a csuklók mentén extra csontterületek alakulnak ki.
A tüdőráknak a tüdő tetejéről történő terjedése következtében néha daganatok alakulhatnak ki a karok és/vagy vállak idegeiben. Ezek a daganatok Pancoast-szindróma néven ismert tünetekhez vezethetnek, amelyek közé tartozik a lapocka belső részébe sugárzó vállfájdalom. Idővel a fájdalom más helyekre is kiterjedhet, például a belső karra, a könyökre, valamint a kis- és gyűrűsujjakra. A Pancoast-szindrómából eredő fájdalom olyan erőssé válhat, hogy a fájdalomcsillapításhoz vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszerekre van szükség.
A hangjában bekövetkező változások a tüdőrák kialakulásának jelei lehetnek. A korai tüdőrákkal összefüggésbe hozható tünet a hangok előállításának nehézsége vagy a beszédhangok megváltozása. Előrehaladott tüdőrákos esetekben a hangvesztés vagy rekedtség gyakori tünet, amelyet több tényező is okozhat. A tüdőrák érintheti a gégét (hangszalagot) irányító idegeket. Ezenkívül a tüdők közötti területre kiterjedt daganat nyomást gyakorolhat a gégére. A krónikus köhögés, amely a tüdőráknak tulajdonítható, szintén okozhat hangvesztést.
A tüdőrák terjedése néha olyan daganatokat hozhat létre, amelyek szűkítik azt a nagy vénát, amely a vért a fejből és a karokból szállítja vissza a szívbe. Amikor ez megtörténik, a vér a lassú áramlás miatt visszatorlódik a vénákban. Ez a felesleges folyadék az arc, a nyak, a felső mellkas és a karok duzzanatát eredményezheti. A bőr ezeken a területeken kékes-vöröses árnyalatot is felvehet.
Egyes tüdőrákos daganatok olyan fehérjét termelnek, amely nagyon hasonlóan viselkedik a mellékpajzsmirigy által termelt mellékpajzsmirigy-hormonhoz. A mellékpajzsmirigy és a vesék normális esetben szabályozzák a szervezet kalciumszintjét. Amikor a rákos daganatok kialakulnak, megzavarhatják a kalciumszabályozás folyamatát, amely ahhoz vezet, hogy túl sok kalcium kerül a véráramba. A szokásosnál magasabb kalciumszintet a vérben hiperkalcémiának nevezzük, és a rákos betegek körülbelül tíz-húsz százalékánál alakul ki. A magas kalciumszint szomjúsággal és gyakori vizeléssel jár.
A dohányzásról leszokni nem könnyű, így a spontán erre való „képesség” minden bizonnyal a legironikusabb, tüdőrákra figyelmeztető jel. Egy tanulmány szerint a 115 vizsgált tüdőrákos beteg 48 százaléka spontán és nagyon kis erőfeszítéssel szokott le a dohányzásról, mielőtt tüdőrákot diagnosztizáltak volna náluk. A javasolt indoklás szerint a korai tüdőrákos daganatok olyan anyagot választanak ki, amely blokkolja a nikotinfüggőséget.
A Horner-szindróma egy olyan állapot, amely a szemhéj lógását, kis pupillát és az arc egyik oldalán csökkent izzadási képességet okoz. Ez a tünet, amely a tüdőrák előrehaladott eseteivel jár, azután jelentkezik, hogy a rák átterjedt a nyaki idegekre. Ha a rák elérte a nyaki idegeket, arcbénuláshoz vezethet.
