Rendhagyó történelemórák a Terror Háza Múzeumban

A Terror Háza Múzeum az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy október 15. és 18. között, valamint 22-én, 24-én és 25-én idén is rendhagyó történelemórákkal várják a középiskolás diákokat.

Ezek keretében a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kevésbé ismert vonatkozásait mutatják be.

Az előadások keretében a diákok megismerhetik a nők forradalomban betöltött szerepét, megtudhatják, mi történt a magyar vidékkel 1956 után, megismerhetik, milyen helyet foglal el 1956 a popkultúrában, képet kaphatnak arról, hogyan látott és láttatott egy vasfüggöny mögötti nemzeti felkelést a nemzetközi média.

Szó lesz továbbá a Rákosi-korszak vezetőinek dilemmájáról: menjenek, vagy maradjanak a szabadságharc leverése után, emellett bemutatják Nagy Imre egykori miniszterelnök szerepvállalását is. Ismertetik az 1956 utáni egyházüldözés egyik áldozata, Brenner János életét, valamint azt, hogy mit és hogyan írtak a Kádár-diktatúra történelmi tematikájú könyveiben az 1956-os forradalomról.

Az idei olimpia kapcsán külön előadás keretében vázolják fel az 1956-os melbourne-i játékok fontosságát a magyar sporttörténetben. A Terror Háza Múzeum 2008 óta szervez rendhagyó történelemórákat.

Az elmúlt 16 év során csaknem ötszáz rendhagyó történelemóra valósult meg, több mint 28 ezer diák és oktatóik részvételével – írták a közleményben. Október 15. és 18. között, valamint 22-én, 24-én és 25-én a Terror Háza Múzeum történészei múzeumpedagógiai foglalkozások keretében az orvosok 1956-os helytállását, az internálás intézményét, a forradalom hétköznapjait, a koncepciós perek világát és az 56-os év legfontosabb magyar vonatkozású sporteseményeit mutatják be a diákoknak.

A foglalkozások ideje alatt korabeli dokumentumok, eredeti műtárgyak, fényképek és mozgóképek elevenítik fel 1956 vonatkozó történetét. Október 21-én egész nap ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek tartanak rendhagyó tárlatvezetéseket középiskolás diákoknak a Terror Háza Múzeumban.

Hírességek idézik fel a diktatúrákkal, valamint az ’56-os forradalommal kapcsolatos családi emlékeiket, saját élményeikről, benyomásaikról, valamint az események jelentőségéről mesélnek a fiataloknak. Szerepel többek között Cserpes Laura énekes, Nagy László kétszeres Bajnokok Ligája-győztes magyar válogatott kézilabdázó, Sipos Tomi zenész, parodista, Kovács „Kokó” István olimpiai, világ- és Európa bajnok ökölvívó, Hámori Luca ökölvívó, olimpikon, Nyerges Attila énekes, Bárdosi Sándor olimpiai ezüstérmes, junior világ- és Európa-bajnok birkózó, többszörös magyar bajnok, Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó és Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színész.

Október 15-től Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós úgynevezett lentikuláris képalkotással készült, múlt és jelen összekapcsolódásának különleges vizuális hatását keltő alkotásaiból nyílik kamarakiállítás 1956 – Múlt, nem múlt címmel. A művész 56 Múlt és jelen – Képes időutazás című fotóalbuma 2017-ben jelent meg, a most megnyíló időszaki kiállítás a könyvben látható képpárokkal invitálja történelmi időutazásra a közönséget.

A látogatók megtekinthetik a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című új, időszaki kiállítást is, amely Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból áll. „Határozottan és méltóságteljesen süket, vak és néma Lenineket, csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokat láthatnak az érdeklődők.

Nagy eszmék kicsipkézve, kiszínezve, erejüktől megfosztva, nevetség tárgyaként állnak a közönség előtt, jelezvén, hogy nincs hatalmuk felettünk, hiszen szabadok vagyunk és azok is maradunk!” – áll a közleményben.

Október 23-án a múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható. A látogatók egész nap gyertyagyújtással emlékezhetnek a múzeum előtti Hősök falánál az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira.

Elolvasom a cikket