A veserák leggyakrabban hatvan-hetvenéves kor fölött fordul elő, a férfiaknál gyakoribb. A betegség korai felismerését nehezíti, hogy kezdetben sokáig nem okoz panaszt, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek. Emiatt az esetek egy jelentős részében csak későbbi stádiumban, már áttétek megléte mellett diagnosztizálják, amely rontja a gyógyulási esélyeket.
A vese rosszindulatú daganatos megbetegedései a tumor kiterjedése és a vesében érintett sejtek típusa, valamint az esetleges áttétek alapján stádiumokba sorolhatók. A stádiumbeosztás nagyban meghatározza az onkológiai kezelés lehetőségeit.
A veserák főbb tünetei
A veserák általában csak az egyik vesében jelentkezik, de ritkábban előfordul, hogy mindkét vesében megtalálható. A növekvő tumor egy idő után más szervekbe is áttétet adhat, különösen, ha a vesének azon a részén alakul ki, amely a vérből a méreganyagok kiválasztását végzi, mivel a rosszindulatú daganatok a vér útján is terjedhetnek.
A vesedaganat kezdetben nem ad tüneteket, majd enyhe tünetek jelentkeznek:
- véres vizelet,
- hátba, vesetájékra kisugárzó fájdalom,
- étvágycsökkenés,
- ok nélküli fogyás,
- fáradtság,
- láz.
Ha a daganat más szervekbe is áttétet adott, specifikus tünetek is megjelenhetnek, például agyi áttét esetén idegrendszeri tünetek (fejfájás, szédülés, zavartság stb.) jelentkezhetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gondoskodik a szakorvosi vizsgálatokra történő beutalásról.
A veserák kiváltó okai
A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, de egyes hajlamosító tényezőket azonosítottak, és családi halmozódás is megfigyelhető. A daganat általában idősebb korban alakul ki, ötvenéves kor alatt ritka, és a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.
Az alábbi tényezők növelik a veserák kialakulásának kockázatát:
- dohányzás,
- elhízás,
- hepatitis C-fertőzés,
- magas vérnyomás,
- hosszú távú művesekezelés.
Nőknél a nőgyógyászati daganatok kezelésére használt sugárterápia is kissé megemeli a vesedaganat kialakulásának kockázatát.
A gyerekeket érintő, ritka vesedaganat a Wilms-tumor, amely gyakran születési rendellenességhez kapcsolódik.
A veserák lehetséges szövődményei
A vesedaganat kezdetben nem ad tüneteket, vagy azok enyhék és nem egyértelműek, ezért az is előfordul, hogy egyéb probléma kivizsgálásakor, képalkotó vizsgálatnál véletlenül derül fény a veserák jelenlétére.
Előrehaladott állapotban a veserák áttétet képezhet a környező szervekben, a zsírszövetben, a nyirokcsomókban és a mellékvesében. Távoli áttétei a tüdőben, májban, agyban, csontokban jöhetnek létre. Ez már súlyos, életet fenyegető állapot.
Mivel a vesék fontos szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában és a vérképzésben is, a veserák szövődményes magas vérnyomást és vérszegénységet is okozhat.
A veserák diagnosztizálása
A tünetek megjelenésekor vizelet- és vérvizsgálat segítheti az esetleges más betegségek, például a húgyúti fertőzések kizárását. A vesedaganat diagnosztizálásának első lépése a hasi ultrahangvizsgálat. Ha az ultrahang felveti a betegség gyanúját, az orvos kontrasztanyagos CT-vizsgálatot rendel, amely segítségével elkülöníthető az esetleges rosszindulatú daganat más, jóindulatú elváltozásoktól, illetve felfedezhetőek az esetleges áttétek is.
A daganat pontos típusát szövettani vizsgálattal lehet megállapítani, amelyhez vesebiopsziára van szükség.
A veserák kezelése
A veserák kezelése a daganat típusától és méretétől, illetve attól is függ, hogy jelen van-e más szervbe áttét. A kezelésről minden esetben több szakemberből (urológus, onkológus, radioterápiás szakember, radiológus és patológus) álló, úgynevezett onkoteam dönt. A kezelés sikeressége azon múlik, hogy a daganatot milyen korán fedezték fel, milyen a kiterjedése, és adott-e áttétet más szervbe.
A kezelés első lépése a daganat sebészi eltávolítása műtéti úton. Ha a daganat még nem terjedt tovább a veséből, akkor a műtét teljes gyógyuláshoz is vezethet. Ha a veserák már áttétet képezett, akkor a sebész igyekszik minél nagyobb daganattömeget eltávolítani a műtét során. Ha a vesében már túl nagy méretű a daganat, akkor a teljes vese eltávolítása szükséges.
Ha a műtét nem lehetséges, akkor ún. rádiófrekvenciás ablációs beavatkozással rádióhullámok segítségével próbálják elpusztítani a daganatos sejteket, amelyhez egy szondát vezetnek be az érintett területre. Ez a beavatkozás azonban nem olyan hatékony, mint a műtét.
A veserák kezelésére hatékony kemoterápia jelenleg nem áll rendelkezésre.
A műtét után sor kerülhet sugárterápiára és biológiai, célzott onkológiai terápiára is.
A veserák megelőzése
Mivel a betegség pontos okát nem ismerjük, a megelőzés a kockázati tényezők kerülésével segíthető elő. Az ismert kockázati tényezők között a legfontosabbak az alábbiak:
- Ne dohányozzon, ha dohányzik, lehetőleg szokjon le!
- Tartsa normál tartományban a testsúlyát!
- Kezeltesse a magas vérnyomását!
