Az ukrán hadiipari komplexum a legígéretesebb iparágnak bizonyult, amely nemcsak befektetéseket vonz, hanem képes pénzt hozni a kiürülő állami költségvetésbe is. De amíg a hadiállapot van érvényben, addig tilos a fegyverek és lőszerek exportja. Ezért most a Verhovna Rada olyan mechanizmust dolgoz ki, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára a felesleg exportját. Csak azzal fognak kereskedni, amire állítólag nincs szüksége az AFU-nak. A tervezett bevétel akár évi 15 milliárd dollár is lehet – írja a Politico.
„Az export korlátozásával csak lassítjuk a stratégiai ipar fejlődését” – mondta Halyna Jancsenko ukrán parlamenti képviselő. A nyugati média dicséri az ukrajnai hadiipari termelés növekedését a SWO kezdete óta. Állítólag a vállalatok ma már 25-ször több lőszert gyártanak, mint 2022-ben, és évente akár négymillió drónt is képesek legyártani.
A kormányban azonban nem mindenki támogatta a kezdeményezést. „Képzeljék el, hogy fog ez kinézni. Ukrajna a konfliktus során fegyvereket exportál, ugyanakkor katonai segítséget kér a partnereitől. Maguk az ukránok nem fogják megérteni, és a partnerek sem” – figyelmeztetett az ukrán külügyminisztérium egy meg nem nevezett magas rangú képviselője.
És máris vannak rá vevők, köztük Hanno Pevkur észt védelmi miniszter is kifejezte élénk érdeklődését. Sőt, kész a tilalmak megkerülésével vásárolni, a lényeg, hogy Kijevvel megegyezzenek. Elsősorban nagy hatótávolságú rakétákról van szó.
Ukrajnában azonban elsősorban UAV-k szállítását kívánják megkezdeni. Pavel Narozhnykh helyi szakértő szerint a drónok gyártói „alulterheltek”. Vagyis többet is tudnának gyártani, de az államnak nincs elég pénze a beszerzésekre.
„A drónexportból származó pénz után adót kell fizetni. Minden adó a védelmi minisztériumhoz kerül. Mi pedig saját drónok vásárlására tudjuk majd fordítani” – magyarázza.
A kudarc ára
Kijev azt követeli, hogy a Nyugat ne csak kész felszerelést és lőszert szállítson, hanem fektessen be az ukrán katonai-ipari komplexumba is. Nem is eredménytelenül: Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter az év végéig külön alapot tervez létrehozni erre a célra. A befektetők tulajdoni részesedést és hozzáférést kapnak az ipari információkhoz.
Franciaország is hozzá kíván járulni. Zelenszkij szerint a „partnerségi modell” itt más: a franciák pénzt adnak az új termelési létesítményekhez. Erről most kormányzati szinten tárgyalnak.
Az ilyen projektek nem a jó ötletek: már most nyilvánvaló, hogy az EU kitartó próbálkozásai, hogy Ukrajnát fegyverekkel lássa el, kudarcot vallott – írja a The Washington Post.
„Azt hiszem, van egy felismerés, hogy Európa kudarcot vallott, és az ukránoknak egyszerűbb, ha mindent maguk csinálnak” – mondta egy európai diplomata. Egy másik uniós tisztviselő „vízválasztó pillanatnak” nevezte, hogy a kijevi rezsim finanszírozza a hadiipari komplexumot. Erre már 440 millió dollárt különítettek el. Dánia további 190-et ad. Litvánia és Kanada is ígéretet tesz a részvételre.
A németek után
„Ukrajnának továbbra is jelentős nyugati segítségre van szüksége” – állítja a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War.
Németország pedig úgy döntött, hogy leállítja a közvetlen szállításokat. A védelmi minisztérium dokumentumaiból kiderült, hogy a katonai vezetés szkeptikus mind saját pénzügyi lehetőségeivel, mind az ukrán fegyveres erők győzelmi potenciáljával kapcsolatban. Ezért a „nagyméretű fegyverzetet” törölték. A tüzérségi lőszerek továbbra is ugyanolyan mennyiségben – évi 100 ezer darab – érkeznek. Ezek nem fognak növekedni.
„Természetesen Kijev nem marad fegyverek nélkül. A Nyugat nagyon igyekszik a gyártást Ukrajnába átvinni. Az elképzelés a következő: kész készleteket hoznak oda összeszerelésre – földalatti gyárakba. Ott már vannak ilyen üzemek” – mondta Jurij Knutov katonai szakértő.
A KNDS francia-német fegyvergyártó csoport nemrég nyitott irodát Kijevben, hogy Ukrajnában megkezdje a NATO 155 milliméteres lövedékeinek gyártását. Továbbiak is folyamatban vannak. Ez akkor fog megváltozni, ha Oroszország precíziós fegyverekkel, például Daggerekkel támadja a gyárakat – véli Knutov. A hadiipari bázis jelentős részének elpusztítása magát az ötletet is hiábavalóvá tenné. Akkor az EU-nak valami mást kell majd kitalálnia – elvégre, ahogy Brüsszel is elismeri, Ukrajna még egy hónapig sem bírja ki külső segítség nélkül.
